Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Kuzmik Pál 514 arra, bogy a bőrfelületen feküdt fonalrészletet a szúrcsatoinán ne húzzuk át,'nehogy azt esetleg fertőzzük. , , Legveszedelmesebb tünete a sebnek a vérzés. , A sebvérzés a véredény folytonosság megszakításának követ ezn (Haemorrhagia per rhexin) és lehet belső (tüdő, rtiaj, lep’ Se külső, a test felszínén megjelenő. A vérzés forrására nezve megkulon tünk: 1. verőeres (arteriosus),2.vivőeres (venosus), 3. hajszaledenyi (czy\\\_ és 4. terimbeles (parenchymás) vérzést. Az arteriosus vei e en ~ p rythmicus szökelléssel hagyja el az edényt, centrális nyomásra szüm ~ meg a venosus vér sötét meggyszinü, ömlik s a testrész distalis végere gva oio nyomással csillapítható. A capillaris vér sötét piros s elbontja az eges sebfelületet, direct nyomásra csillapul. A parenchymás szöveteknél a vt több helyen mint egy szitán ömlik s leginkább a sebfelületek egymás i( illesztése által csillapítható. Prognosticus szempontból a belső vérzések, a felismerhetés nehézs gei miatt veszedelmesebbek, s gyakrabban vezetnek elvérzéshez, mely in első tünete az acut agyanaemia (szédülés, kábultság, fülzúgás, hánya ájulás), ezt követi a szívműködés csökkenése, míg végre a szénsav okoz központi inger megszűntével a szív önműködő idegközpontjainak bénulá következtében beáll a halál. A sérülésnél beálló traumatikus vérzésen kivül, a sérülések gyógy lási ideje alatt is fordulnak elő vérzések,a vérrög leválása, a ligatura leesé: folytán vagy egyéb a gyógyulást zavaró körülmények miatt a véredéi erosiója által ezek az u. n. utó vagy spontán vérzések, melyeket pathoL gicusoknak is tekinthetünk. „ A vérzés veszedelme a vérmennyiség csökkenésétől függ első sorba Ep, egészséges egyénnél is 2 — 3 kg. vér vesztése már okvetlen előidézi halált, különösen, ha az hirtelen következett be. Nagy befolyással b ezenkivül a kor és a nem. Aggok és gyermekek a vérvesztést neheze tűrik; nők jobban viselik el mint a férfiak. Nagy fontosságú tehát a vérzés csillapítása és a vérveszteség pótlás\ A vérzés csillapítása csakis akkor sikeres, ha a sérült edény lumen] egy erős, állandó, később szervülő vérrög (thrombus) által lesz elzárv; E célunkat nagyobb edénynél biztosan csakis a sérült edény lumenéne bekötésével érhetjük el, melyet vagy közvetlenül a sérülés helyén eszkÖ2 nhWmS hft J6Z nT ?lna lelietséSes (retractio, többszörös sérülő, phlegmone stb.) az edényt anatómiai lefutásában centrálisán felkeressü s kettős lekötés áltál a vérkeringésből kizárjuk. Előbbi eljárás érdekébe] olykor szükségessé valhatik a seb tágítása is. . , peh beli bekötés therapeutice a legtökéletesebb, az edény lumené ( Mp ebnt l (pince hémostatique) megfogjuk, az edényt izoláljuk s a müsze: elett catgut vagy selyemfonállal a szájadékot bekötjük. , NagjTobb edénynél kettős sebészi csomót alkalmazzunk, a fonál vastagsága az edény lumenével arányos legyen. A lekötés (ligatura) nemcsak a lumen elzárását, de az intima zúzását is célozza, hogy ez által a thrombus képződést elősegítsük. Elmeszesedett vagy szakadékony edénynél a bekötést pótolhatja a körülöltés, melynél a fonalat a környi szövetben tü segedelmével két oldalt úgy vezetjük, hogy a fonal szárait összehúzva és csomózva a befoglalt szövet nyomja össze a lument. A fonalat erősen
