Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
616 Kopits Jenő célszerű és egészséges táplálkozás nagyban előmozdítják az ízület állapotának a javulását. Igen jó hatását láttuk a balatoni fürdőknek vagy a Balaton mellett, esetleg tenger melletti tartózkodásnak. Sokszor képezi gyógyításunk tárgyát a gümős izületi gyulladás után visszamaradt zsugorodás és merevség. Ha a merevség nem teljes úgy a végtagot gipszkötéssel fokozatosan használható állásba hozzuk s ez állás biztosítása végett huzamos időn át rögzitő tokkal fixáljuk. Az Ízület a használatra alkalmatlan helyzetben teljesen merev vagy felnőtt egyéneknél subluxatio van jelen s ez a végtag használatát gátolja, úgy az Ízületen resec- tiót végezve arra törekszünk, hogy a beteg alkalmas állású merev ízületet nyerjen. Egyes Ízületeknél mint pl. a váll- és a könyök ízületeknél, néha a csipőizületnél mozgó és jól működő álízületet nyerünk a resectio után. Teljes merevség mellett, ha a lobfolyamat már teljesen lefolyt s az Ízület körül sipolyok nincsenek, a rendellenes végtag állás javítására csont- átvésést (osteotomia linearis) végzünk. E műtét különösen indikált térdizületi gyulladás után vissza maradt nagy fokú gacsos térdnél és csípőizületi gyulladás után, ha a comb a test hossztengelyéhez erősen közelitett állásban van. Az első esetben osteotomia tinearis supracondyloidea sec. Macewen a második esetben osteotomia linearis subtrochanterica sec. Gant végzendő. A bujakóros izületi gyulladás a bujakór harmadik szakaszában észlelhető és a csont izületi végének a bujakóros elváltozása által okoz- tatik. Ritka esetben a bujakor második szakában a sokizületi csúzhoz hasonló megbetegedés, észlelhető láz kíséretében, az Ízületekben, mely hetekig kínozza a beteget. A III. szak megbetegedésénél kórisme felállítása, azon esetek kivételével, melyeknél az ízület körüli áttört gummák- ból származó fekélyek nem mutatják világosan a gyulladás eredetét — nem könnyű, mert a bujakóros gyulladás utánozhatja az idült izületi gyulladások összes alakját. Nagyon sokszor az antiluetikus eljárás eredményessége alapján állapítható meg a kórisme. A bántalom gyógyitása a bujakór ellenes általános orvoslás mellett, a megfelelő localis sebészi eljárásokból áll. Az idült sokizületi csúz (polyarthritis rheumatica chronica) jelent- kezhetik mint a heveny sokizületi csúz folytatása vagy kezdetétől fogva idült lehet. Az előbbi esetben a betegség lehet gyorsan egymásután következő gyengébb vagy erősebb recidivák sorozata vagy a beven}r lob teljesen megszűnik, csak a visszamaradt kóros elváltozások okozzák a fájdalmakat és az ízület functiójának a korlátoltságát. Az idült csúznál az Ízület legtöbbször fájdalmas a nélkül, hogy rajta bármely elváltozás volna észlelhető, a fájdalmak leginkább hosszas nyugvás után valamint időváltozás alkalmával jelentkeznek. Máskor az Ízület duzzadt, mozgatásánál benne recsegés, ropogás érezhető, sokszor a mozgás passive és active korlátolt. Az ízület ez elváltozását a szalagok megvastagodása, a csontvégek porcának a fellazulása és lekopása okozza, míg rendellenes helyeken csontképződés mutatkozik. Az egymással érintkező porcfelületek között szálagos vagy csontos összenövés jöhet létre. Némelykor mint ismeretlen eredetű önálló megbetegedés kezdődik, de legtöbbször sokizületi vagy más eredetű izületi gyulladásból fejlődik ki vagy traumához csatlakozik, az ízületet torzító gyulladás (arthritis deformans), mely kezdeti tüneteiben a sokizületi csúzzal megegyezik. Az Ízületnek nag}T fokú pusztulását okozó folyamat egyúttal nagy csont-
