Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
Ha a gyulladás következtében az Ízület lényeges alakélem^u.el/neiii pusztultak, úgy az még a rögzítés alatt mozgékony lesz. "ilyenkor a-rögzítő tokon az ízületnek megfelelően charnier ízületet készíttetünk és azt fokozatosan megnyitjuk. A gumós gyulladás "következtében mereven maradt ízületet massálni, vagy mozgatással azt mozgéhomynyá tenni, teljesen hiábavaló kísérlet és a betegre nézve határozottan káros, mert az a gumó gyulladás kiujulását vonja maga után. A conservativ eljárás mellett kisebb műtéti beavatkozásokra is van szükség, ha az ízület körül sülyedési tályogok vagy gümös csontgócok- hoz vezető sipolyok vannak jelen, midőn a gümös csontgyulladásnál leírt elvek szerint járunk el (1 596. lap). Sávos izületi gyulladásnál (hydrops articuli) ha a folyadék felszívódásra hajlandóságot nem mutat, azt troicarton át kibocsátjuk s utána 10'’/o jodoform-glycerin emulsiót fecskendezünk az ízületbe. A befecskendés után az ízületet néhány napon át gipszsinnel rögzítjük. A műtét után este a beteg rendesen lázas lesz, mely pár napon át ismétlődik. A jodof.-glyc. befecskendést két hetenkint ismételjük, míg a folyadék az ízületből el nem tűnik. Hogyha az ízületben a pusztulás láthatóan oly nagy fokú, hogy a conservativ kezelés gyógyulásra reményt nem nyújt, ha a betegnek az ízületbe vezető befertőzött sipolyai vannak, melyek esténkint hőemelkedést okoznak, akkor nem szabad késlekednünk, hogy a beteg ízületét műtéti eljárással hozzuk rendbe. E műtéti eljárás arthrectomia vagy resectio a szerint a mint az elváltozások inkább a tokszalagon vannak vagy a csontvégekben nagy a pusztulás, legtöbbször mindkettő konbinálva. Az arthrectomiát a következő módon végezzük: az ízületet megfelelő irányú hosszú metszéssel megnyitjuk, a benne levő genyet kibocsátjuk s az izületi végeket szabaddá tesszük, hogy az Ízületbe jó betekintést nyerjünk; az Ízületet kitöltő gümös sarjakat száraz steril mullal ledörzsöljük, a tokszalagról csak szintén a felületes pyogén hártyát távolitjuk el, ha a gümőkór nem hatói a mélybe; a tokszalagot csak akkor távolitjuk el, ha az teljesen gümös. Az Ízületet erősitő szalagokat lehetőleg kíméljük. A csontok porc felületét tüzetesen megvizsgáljuk, ha valamely helyen szürkés, az annak a jele, hogy alatta gümös sarjak vannak, melyeket ki kell irtanunk ; ha az Ízületbe nyíló csontüregek vannak, azokat éles kanállal gondosan kitisztítjuk. Az ízületből kiindulva ki kell törölni az ízület körüli tályogok pyogén hártyáját s a rostos hártyát meghagyva aztjodo- formmal bedörzsöljük. A bőrsebet, miután az Ízületet draineztük. varrattal egyesitjük és a végtagot kellő helyzetben gipszsinen helyezzük el. Az arthrectomiát egybeköthetjük csontvégek részleges resectiojával, midőn azokban a gümös góc körülirt kis helyre szorítkozik. A teljes resectiót akkor végezzük, midőn a csontok izületi végei nagy fokban elpusztultak. Gyermekeknél és fiatal egyéneknél, kiknél a csontok növési folyamata még nincs befejezve typusos resectiót soha sem végzünk, mert a csont növési porckorongja áldozatul esik s a végtag növésében visszamarad. Amputatiói csak legvégső esetben végzünk oly idősebb egyének térd és boka izületi gyulladásánál, kiknek Ízületük a pusztulás oly fokán áll, hogy behatóbb műtéttel sem remélhető annak meggyógyulása. .... .. , , , , n A gümös ízületek locális gyógykezelése mellett különös gonciot Ken fordítani a beteg általános erőbeli állapotának az emelésére. -Tó levegő, A csontok és ízületek sérülései és betegségei ' 1 íj^!oÚ Aßsjg
