Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
614 Kopits Jenő hogy gerincoszlopa és medencéje teljesen egyenesen feküdjék és a ruda- kon nyugodjék, inig a combot egyenlőre kóros állásában meghagyjuk. Most a beteg medencéjét a mellső csipőtövistől a mellkas alsó széléig érő gipszkötéssel szorosan a rudakhoz kötjük, mely kötés megkeményedése- után a beteg combja mozgását a medence nem követheti, az teljesen a hatalmunkban van s a kivánt fokra kinyújthatjuk, akként, hogy a térdre nyomást gyakorolva a combot fokozatosan a vasrúdhoz közelitjük; midőn ez megtörtént a kötés másik részét alkalmazzuk, mely a combot a térdig, valamint az előbb a medencére alkalmazott kötést is befoglalja. Azon esetekben, midőn a comb közelitett vagy távolított helyzete nagy fokú, a medence azon oldalán, mely a redressálás alkalmával a comb mozgását követve felemelkednék (adducált állásnál a kóros oldalon, abducált állásnál az ép oldalon) a csipőtarajt jól kiképezzük s ide gipszsin módjára készített gipsz lapot (pelottát) helyezünk a kötés erősítésére. A redressált helyzet megtartására és rögzítésére Dolliuger tanár által szerkesztett és alkalmazott gép a medencét, combot és az aiszárt a bokáig: befogja, két oldalán erős hosszirányú sínnel van ellátva, mely a bokánál a csipőre alkalmazott delta kengyellel szabadon ízül, valamint a térdizületinek megfelelően charnier-izülettel van ellátva. A gép az ülőgumónál, azáltal, hogy a gipszlemmmat elkészítésénél itt erős behúzást készítünk, ülőfelületet nyer s igy a csipőizületet tehermentesiti is. A gyulladás enyhébb alakjainál valamint lefolyt gyulladás után, midőn az Ízületet szabadon hagyni még nem akarjuk, a térdizületig érő rövid gépet rendelünk. A iérdizület gyulladásánál gyermekeknél a térdet teljesen kinyújtjuk,, mert legtöbbször a gyulladás következtében a végtag hossznövésében visszamarad, mig felnőtteknél csak 170°-ig, mert a teljesen kinyújtott merev térd járásnál akadályt képez. A kinyujtást úgy végezzük, hogy a végtagot a bokától a combhajlásig gipszkötésbe tesszük s mielőtt a gipszkötés megkeményednék a térdet fokozódó nyomással a kivánt fokra kinyújtjuk, mialatt a segéd a lábat fogva, a végtagot húzza a kinyujtás- irányában. A gép a végtagot a bokától a comb felső harmadáig körülvevő bőrtokból áll, mely két oldalsinnel bir szabadon izülve a bokában,. a cipőn megerősitett delta kengyellel. A gép hosszirányban a mellsőrészen fűzhető. A bokaizület és lábiziiletek gyulladásánál a láb 90’ felhajlitva rögzítendő. Állandó rögzítésre és tehermentesítésre ugyanazon Dollinger-féle járó kötés és járó csizma alkalmazandó, melyet az alszár eltűrésénél alkalmazunk, (lásd 586. lap). Az alsó végtagok Ízületeinek a gyulladásánál a leirt kötések és gépek alkalmazásával a beteg állandóan fennjárhat. A rögzítésnek sokáig, legtöbbször évekig kell tartania, mig a gyulladás minden jele elmúlt, sőt még ez időn túl sem hagyjuk teljesen szabadon az ízületet, mert az Ízületet érő csekély trauma is a gyulladás kiujulását okozhatja. A gépet csak akkor távolitjuk végleg el, ha az ízületet rögzítő izomzat ereje teljesen visszatért. A rögzítéssel egyidejűleg sikeresen alkalmazhatók meleg fürdők és meleg pépes borogatások a lobtermények felszívódásának az előmozdítására.
