Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
CIO Kopits Jenő dúsban levő képletek, lágy részek, csont és csonthártyáról (osteomyelit. inf. ac.); lehet a gyulladás tünete vagy következménye heveny, általános fertőző megbetegedésnek, midőn rendesen több ízületben lép fel (typhus, scarlatina, pyaemia, polyarthritis) vagy valamely lokális fertőző betegségnek (blennorrhoea); végül egyes esetekben a gyulladás oka teljesen ismeretlen. A gyulladás hirtelen kezdődik egy vagy több Ízületben, az Ízület fájdalmas lesz, a beteg lázas, sokszor a baj kezdetét rázó hideg jelzi; csakhamar megduzzad a fájdalmas Ízület, mely duzzanaton a kimutatható sokszor élénk hullámzásból az ízületben jelenlevő folyadékra következtethetünk. Az ízületet kitöltő folyadék lehet savó, mely néha rostonya cafatokkal van keverve, vagy geny. A lobtermény minősége szerint az izületgyulladás tünetei többé vagy kevésbbé hevesek; mig a savős izületi gyulladásnál (arthritis s. synovitis acuta) az ízületet fedő bőr kevésbbé piros és a hőmérséke alig emelkedett, addig a nagy fájdalommal és lázzal kezdődő genyes izületi gyulladásnál (arthritis s. synovitis purulenta) a fedő bőr élénk piros, feszes, forró és az ízületet környező szövetek vizenyősek. A gyulladásban levő Ízület rendellenes állásban (zsugorodás) van, mely állásban az Ízületben levő folyadék feszülése a legkisebb. A heveny izületi gyulladás, sokszor még annak genyes alakja is. - kellő gyógyító eljárás mellett — az Ízület teljes functiójának a visszanyerésével gyógyul meg. Ha azonban a gyulladás magára hagyatik az esetek nagy számában — még a gyulladás savós alakjánál is, miután a savóból kivált rostonya az izületi felszínekre és a tokszalag belső felületére kicsapódik — az ízület mozgásának a korlátoltságát vagy teljes merevségét okozza, az izületi tokszalag vagy az Ízületet áthidaló izomzat zsugorodása (contractura) vagy a csontvégek összenövése (ankylosis) folytán. A genyes folyamat a szalagokat és a csontok porcos végződését tönkreteszi, az ízületet fedő lágy részeket átfúrva sipolyokat okoz s az Ízület teljes pusztulását vonhatja maga után. Különösen a csípő ízületnek fertőző betegségek következtében fellépő gyulladásánál a tokszalag a lobterménynyel kitöltve annyira kitágulhat, hogy egy hirtelen mozdulatra a combfejeGS elhagyja helyét, minek következtében a gyulladás meggyógyulása után is ficamodás marad vissza (luxatio spontanea.) Tll. A gyulladás gyógyítása minden esetben az ízület nyugalomba helyezésével kezdődik. Ha a gyulladás általános megbetegedés következménye, úgy a localis kezelés mellett megfelelő gyógyszerek is alkalmazásba veendők. Súlyos esetekben, midőn az Ízület körüli lágy részek gyulladása és fájdalmassága nagyon heves, jeges vagy felmelegedő borogatásokat alkalmazunk, a miért is ily esetekben az ízület rögzítése gipszsinnel történik, ha azonban borogatásra vagy az ízület gyakoribb megfigyelésére szükség nincs, a rögzítést circularis gipszkötéssel végezzük. Az Ízületet oly állásban rögzítjük, melyben, az esetben, ha a gyulladás következményeképen merevség maradna vissza, a végtag használatra a legalkalmasabb. A rög- zités mellett, ha nagy mennyiségű savó gyülemlik fel az Ízületben, annak felszívódását elősegítendő, flanell pólyával begöngyölve nyomás alá helyezzük az ízületet. A rögzítésnek addig kell tartania, mig a gyulladás tünetei el nem múltak, túlságosan hosszúra nyújtott rögzítés az Ízület merevségét eredményezi. A gyulladás megszűnte után hozzálátunk az Ízület functiójának visszaállításához. Az ízületet naponta megmasszáljuk, úgy
