Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
66 Kétly László A szerzett billentyübajok legnagyobb része endocarditis következménye s így az ott elsorolt kórokok mind okozhatják. Az esetek óriási többségében az endocarditis a kétliegyü billentyűt, vagy annak szájadékát s csak ritkán az aorta bil. támadja meg, míg a jobb szívet csak kivételesen (okát 1. endocard.-nél), míg a magzati életben fellépő endocarditis, v. is a veleszületett szívbántalmak, a jobb szív fél billentyűit és szájadé- kait illetik. Az endocarditis okozta szerzett bili. bajok a fiatal és közép életkorban a leggyakoriabbak (mert az endocard. okai ekkor érik leginkább a szervezetet), míg a magasabb életkorban az aorta bili. elégtelenségét és a szájadék szűkülését az endoarteriitis is okozhatja. Billen, bajokat okozhatnak még: a syphilis, köszvény, alcolioliz- mus, a szív ritka új képletei, a billen, aneurysmái és thrombosisos lerakódásai. Az aorta, ritkábban a bicuspidalis billentyűk elégtelenségét rögtöni hirtelen trauma (erőlködés, teheremelés stb.) is okozhatja, míg hosz- szasan ható testi erőltetések csak hajlamosítanak arterio-sclerosisra s így pl. aorta elégtelenségre (a szív tágítása s az izomzat gyengítése által). Relativ insufficientia alatt azt értjük, hogy ha a jobb, vagy bal gyomor túlságos kóros tágulása folytán az ép tri-, vagy bicuspidalis billentyűk elégtelenné lesznek. Anaemiáknál és chlorosisnál néha kivételesen a billentyűk functionalis elégtelensége, v. is hiányos záródása is előjöhet, főkép a bicuspid.-on. A billentyübaj nem öröklődik, de a hajlam arteriosclerosisra, vagy egyéb endocarditist okozó bántalmakra igen s így érthető, hogy egyes családokban gyakori a szívbaj. Férfiaknál az aorticus, nőknél a mitralis bajok gyakoriabbak. Munkásoknál az arteriosclerosis többször okoz szívbajt, mint jólétben, nyugodtan élőknél. A compensatio. A normális vérkeringés azáltal tartatik fenn, hogy a szív két fele egyidejűleg telik meg és hajtja tovább tartalmát, továbbá a két pitvar és két gyomor ugyanazon vérmennyiséget kapja és adja tovább s ez csak úgy lehetséges, ha az ép billentyűk idején záródván, a vért rendellenes irányban visszafolyni nem engedik. Ha már most akár billentyű- elégtelenség, akár szájadékszűkület támad, a szív csak akkor lesz képes a rendes vérkeringést fentartani, ha a beteg szájadék mögötti rész egyrészt kitágul és másrészt izomzata túlteng, hogy a normálisnál nagyobb meny- nyiségü vért befogadhassa (elégtelenségnél a vér egy része visszafelé folyván a beteg billentyűn, szűkületnél pedig visszamaradván egy része az akadály miatt) és hogy összehúzódásánál viszont ezen nagyobb tartalmát kihajthassa. A míg a szívizom e túltengésre képes, addig kórtani utón bár, de helyre van állítva a vérkeringés egyensúlya. Ez a compensatio. Szűkületnél a túltengés kifejezettebb, mint a tágulat, míg elégtelenségnél a túltengés mellett a tágulat is igen nagyfokú, mert itt a beteg billentyű mögötti rész diastoléja alatt a rendesen kivül sok regurgitált vért is be kell, hogy fogadjon, míg a szűkületnél a mögötte levő rész nem tartalmaz a rendesnél több vért, csak az akadályt leküzdendő nagyobb munkát kell kifejtenie. Szűkületnél az ezen túli szívüreg nem szenved változást, míg elégtelenségnél az ezen túli szívrészletnek is tágulni és kis fokban túltengeni
