Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
GO Kétly László Az endocarditis gyakran alattomosan, tünetek nélkül kezdődik, sőt észrevétlenül folyhat le. Súlyosabb esetek magas lázzal, fejfájással, szegycsont mögötti nyomásérzéssel, hányással és félelemérzéssel stb. kezdődhetnek; gyakran rázóhideg is lép fel, ha ez többször ismétlődik, akkor rendesen genyedésre kell gondolnunk a szervezetben ; a rázóhideg alatt a betegek nagyon elgyengülnek. A láz szabálytalan lefolyású (39—40 ), az alapbántalomtól függ,, néha súlyos eset is láztalan lehet. Régi szerves szívbajnál már kis hőemelkedés is kiújuló endocardi- tisre adhat gyanút. A közérzet zavara somnolentiában, vagy álmatlanságban, eszméletlenségben, sőt deliriumokban is nyilvánulhat. A bőr száraz, forró, sokszor veríték borítja (rázóhideg után), néha icterusos. Nyelv száraz, bevont és az ajkak kirepedezettek, pörköktől borítottak. Szomj fokozott, étvágy csökkent. A szíven néha egyideig, vagy egyáltalán nem mutathatók ki objectiv eltérések. Subjectiv panaszok szívdobogásban, ritkábban szívtáji nyomás és fájdalomérzésben (ha pericard. is lép fel) mutatkoznak. A pulsus szapora (100 130 perc.), minősége a láz, erőbeli állapot,’ érfalak és billentyűk állapota szerint változik; gyakran kicsiny, üres, kihagyó, arythmiás. Inspectio és palpatio a szívtájon jellemző eltérést nem ad, ha a csúcs nagyon ki vagy behelyezett, ha surranás tapintható, az már billentyű elégtelenség vagy szájadék szűkületnek a jele. Kopogtatásnál acut esetben a tompulat nem nagyobb, nagyfokú megnagyobbodása vagy pericarditisnek vagy billentyű elégtelenség és szája- dékszűkület okozta dilatatio és hypertrophiának a jele, a tompulat alakja szerint. Hallgatódzásnál vagy semmi eltérést nem hallunk, vagy a szívhangok gyengék és tompák, máskor helyüket és jellemüket gyorsan és sokszor változtató zörejek hallhatók, (puhák, fúvók, ritkán karcolók, fürészelök stb.) Állandó jellegű organumos zörejek már vitiumnak jelei. Ha a fekélyek helyén (end. ulcerosa) szívaneurysma képződik, az áttörhet a pericardialis űrbe (s halált okoz), vagy a szív választó fala szakad át (ekkor a legkülönfélébb, alig korismézhető vérkeringési zavarokat okozvab Az arteria coronariák szűkülete (ha nyílásaikra terjed az endocar.) angina pectoris-t okozhat. Előbb-utóbb szívincompensatio tünetei is mutatkozhatnak (vagy szá- jadékszükület, vagy billentyű elégt., vagy a szívműködés gyengesége folytán) : a lábakon kezdődő általános vizkór (pangásos), pangási máj, lép- tumor, gyomor és bélzavarok, bronchitis, dyspnoe, cyanosis, pneumonia hypostatica stb. A szövődmények között gyakoriak a leszakadt endocarditises szövedékekből eredő embóliák, melyeknek következményei nagyságuk és fertőző vagy nem fertőző voltuk szerint külömbözők s az előbbiek súlyos áttéti genyedéseket is okozhatnak. A szív arteria coronaria főágának vagy a nyúlt velőnek embóliája rögtöni halált okozhat. Embolus a gerincvelő ereiben, a szemben és a bőr hajszálereiben (petechiákat okozva) is előjöhet. A májban, lépben s a tüdőben infarctus támadhat, embolus által okozva. Aortitis, myo- és pericarditis is gyakori szövődmények. A vesék infarc-
