Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat

A vérkeringési szervek betegségei 57 (0-01— 0'02) ajánlhatók. (Rp. Morphin, hydrchlor. 0‘10 Aqu. amygdal. amarar. 100. (72 /.) Mds. Egyszerre 10—15 csepp.) — Rohamos szív­gyengeség ellen alcohol, aether, kámfor stb. adhatók (1. szívincompens.) A kifejlődött izzadmány első szakában a lob fennállván, még az ellen küzdünk s e mellett nagyon tanácsos (fökép a rheumás alaknál) belsőleg salicylt vagy készítményeit adni (1. acut polyarth-nél), nap. 4—5 g.-ot. Ha a láz és lobtünetek megszűntek, akkor az exsudatum felszívódását mozdítsuk elő: e célra jodtincturát vagy sapo viridis-t (egy diónyi mennyis.) dörzsölünk a szívtájra, megmelegedő borogatásokat rakunk rá stb. Belsőleg sok tejet és ásványvizet itatunk a diuresis fokozására, hűgyhajtoktól (pl. diuretin 5’0 p. die) nem sok várható, még inkább jódot adjunk. (Rp. Natrii jodati 4 0 Aqu. dest. 200-0 Tin. nucis vom. 2'0 Mds. (113 /.) 2 órán. 1 evőkan.) Ha az izzadmány nagy mennyisége a szívet munkájában mechanice gátolja, vagy ha heteken át nem akar felszívódni, akkor mesterséges lecsa- polás lesz indicált, erre a mellkas csapolására használt készülékek szol­gálnak. Előbb azonban mindig próbacsapolást végezzünk (Pravaz fecsken­dővel); a beszúrásra a Robert ajánlotta terület a legalkalmasabb: a bal ö-ik borda felsőszéle a középvonaltól 5—6 cm.-nyíre kifelé, gyermekeken vmivel beljebb. (Ha izzadmány nem volna, a szívnek ily vékony tűvel való megszurása nem szokott bajt okozni.) Ha az izzadmány genyes, akkor sebészi beavatkozás, a szívburok fel­metszése lesz indicált és esetleg életmentő. Az alapbántalom tünetileg kezelendő. Az étrend tápláló és eleinte csakis folyékony ételekből álljon. Hamorrbagiás pericarditisnél ergotint is adjunk. (Rp. Ergotini 3-0 Aquae Destil. 150‘0 Syr. 15‘0 Mds. (124 /.) ór. 1 evőkan.) Pyámiás tünetek esetén hideg bepakolások és chinin javait (nap. 3-4 X 0-25). Szivburok-vizkór. — (Hydropericardíum.) A szívburokban vagy általános vizkór résztüneteként (akár pangásos eredetű, akár hydraemiás vizkórnál) jelenik meg a transsudatum, vagy helybeli okból, midőn a szív falában, a mediastinumban székelő daganatok vagy ér daganatok nyomása okozzák. Tünetei a szívtompulatnak megnagyobbodásában (alakjában az exsud. pericar.-al teljesen megegyezik, 1. ott), gyenge szívhangokban nyilvánul­nak, de fájdalom, pericard. dörzszörej, láz, általában lobtünetek nélkül. 150 g.-nál kevesebb folyadék fel nem ismerhető a szívburokban. Tüneteit a mellette fennálló hydrothorax el fedheti. A kórjelzés a tompulat alakjából, ha általános vizkór is van jelen, könnyű lesz. Th. Az általános vizkór s az azt okozó alapbaj kezelendő, miután ä szívburok-vízkór csak résztünet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom