Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
182 Tauszk Ferenc káli, jodipin, nátrium sulfo-ichthyolicum, az acid, nitricum lettek javaslatba hozva. A fehérje csökkentésére azon gyógyszerek kisérthetök meg. melyekről az előbbi fejezetben emlékeztünk meg. Mihelyt szívgyengeség jelei vagy a vizelet csökkenése mutatkozik, a különböző cardiaeumok: digitalis, strophantus, coffein, továbbá diuretin, kalium aceticum, baccarum juniperi, stb. alkalmazása van helyén. A meleg fürdők alkalmazása mindenkor a szív állapotától tétessék függővé. Frerichs javasolja, hogy a húgy- csatornácskák eltömeszelését bő ital felvétel, nyákos italok élvezete által törekedjünk elkerülni. E feladatnak eleget tesznek a húgyhajtó hatással biró ásványvizek, u. m. Salvator, bikszádi, karlsbadi, roliitschi, koryt- nicai, seltersi, vichyi, wildungeni, stb. vizek. A tüneti kezelés egyéb mozzanatait illetőleg a megfelelő helyekre utalunk. — Nagy súly helyezendő a beteg erejének fenntartására, a mi jó táplálkozás és a betegnek káros hatányoktól való megóvása által érhető el. Zsugorvese. (Nephritis interstitialis chronica diffusa). Ezen túlnyomóan idősebb egyéneknél létre jövő betegség lényege a vese parenchyma tönkremenetelében és az előzetesen túltengett kötőszövet zsugorában nyilvánul. Mindig önállóan lép fel és sohasem fejlődik a heveny veselobból vagy a nephritis parenchymatosa chronicából. Azon betegségek, melyek kifejlődésére befolyással vannak, leginkább az endoarteriitis, alco- holismus chronicus, saturnismus chronicus, köszvény, malaria, syphilis, stb. A betegség annyira alattomban fejlődik, hogy néha csak uraemia könnyebb vág}1- enyhébb alakjai, mással nem indokolható balszív túltengés, rósz látás, stb. liivják fel a vesék állapotára az orvos figyelmét. A vizelet mennyisége nagy, néha 4—5 litert is kitehet, világos sárga, fajsúlya alacsony, fehérje mennyisége kicsiny, vese alakelemek gyérek. Súlyos tünetek u. m. hydrops, uraemia, légzési nehézségek főleg akkor lépnek előtérbe, ha szívgyengeség jelentkezik, a midőn a vizelet mennyisége alá száll s a fehérje tartalom növekedik. A halál szívgyengeség vagy uraemia jelenségei között áll be, de a betegség rendszerint évek bosszú sorára terjed. Th. Az óvógyógymód szempontjából mindazon intézkedéseket meg kell tennünk, melyek egyrészt az endoarteriitis, idült ólommérgezés, idült alcoholismus, bujakór létrejöttének megakadályozására, másrészt azok gyógyítására vannak hivatva. Fajlagos szernek mondatnak a jodkalium (1‘5 —3 g. napjában), továbbá auro-natrium chloratum (2-szer naponta 0'003), nitroglycerin (Y2—1 millig. 3 —4-szer napjában.). Fő igyekezetünket a beteg erejének fenntartására kell irányítani, lehetőleg a vesék kímélése mellett. Diätetikai eljárásunk a heveny veselobnál mondottakkal egyező, csakhogy tekintettel kell lenni a bántalom hosszú tartamára. Az étrend megállapításánál az itt is főszerepet vivő tejen kivül némi változatosságra törekedjünk. Csak oly tápszerek kerülendők, a melyek a veséket directe izgatják, így főleg a fűszerek, míg húsételek, sőt kávé, tea, alkohol mérsékelt adagokban megengedhető. A míg a szívműködés elég erőteljes, könnyebb foglalkozástól nem vonjuk el, csupán fárasztó munkától, kedélyi behatásoktól óvjuk a beteget. Ajánlatos a jó levegőben való tartózkodás ; vérszegénység eseteiben pedig vas készítmények adagolása. Taná-
