Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
158 Kétly László epeutak rákja is gyakori szövődmény. Fekély perforati ója a szabad has- ürbe halálos peritonitist okozhat. Az előjövő epekőfajok legfontosabbjai: 1. Cholesterin kövek (nagyok lehetnek). 2. A cholesterin és epefestenyből állók a leggyakoriabbak (egyszerre sok van jelen). 3. Epefesteny és mészből állók (sok és kicsi). 4. A szénsavas mészből állók igen ritkák. Az epekövek leggyakoribb előfordulási helye az epehólyag, a dúc. choledochus, d. cysticus és csak ritkán a d. hepaticus. Epefövénynek igen apró epeköveket nevezünk. A kórtünetek helybeliek és általánosak lehetnek. Az epekövek gyakran élőben tünetet sem okoznak, sőt ha kicsik, az epeutakon át a bélbe juthatnak észrevétlenül; de e latens alak is okozhatja a fenti complicatiok egész sorozatát. Az epekő lefolyása ritkán regularis, legtöbbször irregularis (vagyis complicatioktól kisért). Ha epekövek vándorlásuk közben a d. cysticusba (ritkábban a hepaticusba) jutva ott fennakadnak, akkor egy jel- legző tünetcsoport, az epekőkólika jön rohamszeriileg létre; rövid ideig tartó roszullét (émelygés, borzongás stb.) után, vagy minden előzmény nélkül, hirtelen heves, fokozódó, szaggató, szúró, csavaró fájdalom lép fel a jobb hypochondriumban, mely a környékre kisugárzik, néha távolabbi reflectoricus clonusos fájdalmas összehúzódásoktól kisérve; néha általános görcsök és delirium is jelentkeznek. A betegek hánynak, collapsus képét mutatják, az arc beesett, ütér lökés kicsiny, szapora, a testet hideg verejték fedi, a hőmérsék 40—41 C is lehet. A máj rendesen nagyobb, e'rzé- keny, néha az epehólyag is mint ovalis daganat tapintható. Icterus az esetek nagy részében pár óra múlva jelentkezik s a roham megszűntével reguláris alaknál ismét eltűnik; a has puffadt, a vizelet megkevesbedik. A roham óráktól napokig eltarthat. Ha a kő kiürül, nem ismétlődik, ha beékelődik akkor megismétlődik. Az epehólyag lobja kő nélkül is okozhat ilyen kólikaszerű rohamot. Legtöbbször a fent tárgyalt szövődmények tünetei a kórképet igen sokoldalúvá tehetik, az egyes szövődmények tüneteit az illető betegségeknél tárgyaltuk. A lefolyás is a complicatioktól függ. Typusos kólika roham kórisméje könnyű, legfeljebb abortiv alakoknál lesz bizonytalan; néha a szövődmények tünetei födik az alapbajt. Ha az icterus állandó és nag}-- foku, akkor az complicatiókra mutat. A kórisme egész biztos ha a kő roham után a bélsárban fel lelhető, de sokszor kő azért nem található, mert még a d. choledocliusból is vissza eshet az epehólyagba. A rohamok ismétlődése a kórismét könnyiti. A kórjóslat mindig komoly és a compli- catióktól függ. Egyszerű kóíika-roham is okozhat halált (bélelzáródás vagy szívbénulás által). Gyógyulás csak akkor lehetséges, ha az összes epekövek eltávolodnak a rendes utakon vagy choledochus-duodenum sipolyon át és újra nem képződnek, vagy operatio utján. Újabban a mész-carbonatban igen szegény bilirubin mészkövek a Röntgen-sugarakkal is felismerhetők. Tli. A cholelithiasis regularis alakja határozottan a belgyógyászat körébe tartozik és miután igy is érhető el teljes gyógyulás, csak igen makacs, gyakfan ismétlődő rohamok vagy complicatiok (irregularis alak) esetén ajánlható az operatio, annál is inkább, mert a sebészi beavatkozás sem biztosit mindig radicalis gyógyulást. Az epekövek gyakoriságához
