Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat

A máj betegségei 157 Kórisme elég könnyű. Epehólyag ráknál a daganat dudoros, nem fluctuál és cachexia is van jelen; az epehólyag empyemájánál fájdalom, láz stb. igazithatnak útba. Kórjóslat általában jó. Hurutos duzzadás esetén pár hét alatt vissza­fejlődhetik ; epekő okozta esetekben az epekő eltávolodásától függ a lefo­lyás ideje. Az epevezeték heges szűkülete által okozott esetekben az epe­hólyag a nagy feszülés miatt megrepedhet és halálos peritonitist okoz­hat; előrement összenövés persze a kórjóslatot jóvá teheti ilyen eset­ben is. Tli. Miután punctioval célt nem igen érhetünk el, mert a folyadék újból meggyűlik, sebészi kezelés jöhet csupán szóba (leginkább cholecys­tectomia alakjában). Az epeutak rákja. Az epeutakon leginkább át tétel folytán találni rákot; az epehólya­gon már gyakoribb az elsődleges rák is. Leggyakrabban férfiak beteged­nek meg a 40. év körül. Az elsődleges epehólyag rák oka úgy látszik az epeköveknek a nyákhártyát izgató hatása, mert mindig találhatók epekö­vek a hólyagban, mig másodlagos ráknál nem mindig. Epehólyag rák tünetei: fájdalmas, dudoros daganat, icterus, hányás, esetleg véres szék­letét, marasmus stb. Kórisme nem mindig könnyű. Kórjóslat rósz. Elsődleges epeutak rákja az epeutak elzáródásának tüneteivel jár, de az élőben a rákos folyamatot kórismézni nem lehet. Th. Tisztán tüneti. Elsődleges epehólyag ráknál, ha azt a kezdeti szakban sikerül kórismézni, esetleg operativ beavatkozás jöhet szóba. Epekő zsába. (Cholelithiasis). Leginkább a 35. életéven túl és gyakrabban TffW^nél fordul elő. Elhi- zás, ülő életmód, bő étkezés, fűzés, endoarteritis stb. létrejöttét elősegí­teni látszanak. Az epekő képződés okául ma az epehólyag vagy epeutak nyákhártyájának lobját tekinthetjük s úgy látszik, hogy úgy ezen lob létrejötté­ben, mint az epekő képzésében microorganismusok is részesek (bacterium coli, bac. mesentericus, staphylo- és streptococcusok és a typhusbacillus). Az epe­pangás a kőképződést elősegíti, mert ebben a bacteriumok jobban tenyész­nek s igy a lobot s ennek folytán az epekő képződést megindíthatják. Az epekő képződés egyik fő forrása a lob folytán leváló és széteső hámsejtek­ben van, ezekből lép ki az epekövek alapját képező cholesterin, az amorph bilirubin és bilirubin mész is a széteső hámsejtekből keletkezik, de egyút­tal magából az epéből is kicsapódik, a mit a hámsejtek szétesésénél kelet­kező fehérje anyagok mozdítanak elő. Viszont a már kész epekő, epepangást tartva fönn, a májbeli epe­utak következményes cholangoitisét okozza, úgyszintén cholecystitist. Hyd­rops és empyema cystidis felleae is létrejöhet, ügy a hólyag mint epe­utak falain fekélyesedés vagy nyomási necrosis léphet fel, ezek összenö­véseket vagy perforatiot s epesipolyt okozhatnak. Máj tályogok és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom