Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)

Minich Károly: Az orvosi szakértő működése

Az orvos szakértői működése.

_ Irt,a: «Ív. Miilicit Károly, főv. kórházi bonczoló főorvos, törvényszéki szakértő.

A szakértői működésre vonatkozó intézkedéseket az 1896. évi XXXIII. t.-cikk a bűnvádi perrendtartásról foglalja magában. E szerint büntető ügyben az orvosszakértő birói szemlénél és főtárgyaláson vehető igénybe.

A birói szemle az ügyre fontos ténykörülmények megállapítása vagy felderítése céljából, orvosi vagy természettudományi kérdések esetén orvos szakértők igénybevételével tartatik. A szemle helyét, idejét a vizsgálóbiró állapítja megs erről a feleket és a szakértőket végzésileg értesíti. A szemlét a vizsgálóbíró vezeti, ő jelöli ki a szakértői megvizsgálás taigyát, s a felek meghallgatása után a felteendő kérdéseket is. A szemle tárgya lehet élő egyén, holttest, állati és növényi részek, eszközök, azokon levő foltok stb., a melyek rendszerint a vizsgálóbiró jelenlétében vizsgálandók meg. A szemléhez rendszerint két szakértő szükséges, fontosabb esetekben azonban több is, csekélyebb fontosságú ténykörülmények megállapítására pedig egy szakértő hívható meg. A bíróság rendes szakértői (az állandó megbízatással biró u. n. törvényszéki orvosok) csak kivételesen mellőzhetők, de a bíróságnak jogában áll a rendes szakértőkön felül külön szakértelemmel biró szakértőket (tehát orvos-specialistákat) is meghívni. (227. §•) A terhelt vagy terheltek együttesen saját költségükön ellenőrző szakértőt nevezhetnek meg olyan ügyben, a melyben az eldöntendő kérdések felismeréséhez és megítéléséhez külön szakértelem szükséges. Ez az ellenőrző szakértő a szemlénél jelen lehet, az esetleges hiányokra vagy mulasztásokra figyelmeztetheti a bíróságot és a szemlére, valamint a véleményre vonatkozó észrevételeit akár a jegyzőkönyvben, akár külön iratban előterjesztheti. (228. §.) Szakértőül nem hívhatók meg azok, kik mint tanuk ki nem hallgathatók vagy meg nem eskethetek, kik a terhelttel vagy sértettel közelebbi rokonságban állanak. (229. §.) A szakértők nevei közlendők a felekkel, a kik kifogásaikat a szemle megkezdése előtt kötelesek előterjeszteni, a mire a vizsgálóbiró, ha azokat nyomatékosoknak találja, más szakértők meghívásáról gondoskodik. (230. §.) A szakértői megbízatást az orvos nem tagadhatja meg, ha a kívánt szakmára rendes szakértői minőségben van alkalmazva vagy a szakmát keresetképen gyakorolja. Ha azonban a szakértő az illető ^zs^álat teljesítésére vagy a vélemény adására magát képesnek rém tartja, vagy más nyomós okot hoz fel. úgy egyes esetekben, ha a