Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Minich Károly: Az orvosi szakértő működése
Az orvos szakértői működése 41 megbízatás nem sürgős, kivételesen felmenthető. (231. §.) A kellő idézés dacára meg nem jelent, az eskü letételét vagy a vélemény adását törvényes ok nélkül megtagadó vagy a véleményt megintés daczára elő nem terjesztő szakértőt a bíróság 200 koronáig, ismétlés esetén 600 koronáig terjedhető s elzárásra változtatható pénzbüntetéssel büntetheti s azonfölül az okozott költségek megfizetésében marasztalhatja el. (232. §.) A szemle megkezdése előtt a szakértő esküt tesz, az állandóan alkalmazott szakértő pedig hivatalos esküjére figyelmeztetik. (233. §.) Jogukban áll a szakértőknek, hogy az ügy irataiba betekintsenek, sőt egyes körülményekre uj tanuk kihallgatását is kérelmezhetik és a tanukhoz közvetlenül kérdéseket intézhetnek. (234. §.) A szemléről jegyzőkönyv szerkesztendő és ebbe a megvizsgálás eredniénvekép a lelet azonnal felveendő ; a véleményt indokolásával együtt a szakértők írásban később is beadhatják. (236. §.) Ha a lelet határozatlan, homályos vagy ellentétes, úgy uj szemlét kell tartani és erre esetleg más szakértőket kell alkalmazni. (237. §.) Ha ellentmondások, hiányok, helytelen következtetések mutatkoznak a véleményben, úgy a szakértők felvilágosító nyilatkozattételre szólítandók fel; ha pedig ez eredményre nem vezetne, úgy más szakértők véleménye szerzendő be. S pedig, ha a véleményt nem törvényszéki orvos adta, úgy ennek, ha törvényszéki orvos adta vagy a törvényszéki orvos felülvéleménye után kétségek maradtak fenn, az igazságügyi orvosi tanács felülvéleménye kérendő be. (238. §.) Halottszemle és boncolás azon esetekben rendelendő el, ha gyanú támad, hogy valakinek halálát bűntett vagy vétség okozta. Exhumatio csak előrelátható eredmény esetén foganatosítandó. Ismeretlen holttestet lehetőleg le kell fényképezni. (240. §.) A halottszemlét és boncolást két orvosszakértő végzi. A kezelő orvos szakértői teendőt nem vállalhat, de köteles a boncolásnál megjelenni és a betegség lefolyására nézve lehetőleg ^ boncolás előtt felvilágosításokat adni. A boncjegyzőkönyvi véleményben meg kell határozni, hogy mi volt a halálnak közvetlen oka és ezt az okot mi idézte elő. Sérülés esetén megállapítandó, hogy ezt idegen kéz okozta-e és ha igen : vájjon a sértés mily eszközzel, mily módon, mennyivel a halál bekövetkezése előtt hozatott létre és hogy a sérülés okozta-e a halált. Több sérülésnél meghatározandó, hogy valamennyi ugyanazon eszközzel ejtetett-e és melyik vagy melyek okozták a halált. (241. §•) Meg kell állapítani, vájjon 1. a sértés minősége, 2. a sérült szervezetének egyéni sajátossága vagy különös állapota, 3. a sértés elkövetésének különös körülményei; 4. a sérüléshez véletlenül hozzájárult, de mégis általa előidézett vagy belőle fejlődött okok eredményezték-e a halált, avagy 5. oly idegen ok folytán állott-e be, amely a sérülés nélkül is abban az időben, vagy rövid idő múlva a halált eredményezte volna. A 2—4. pontok eseteiben meghatározandó az is, vájjon idejekorán érkező, célszerű segély elháríthatta volna-e a halált. A 4 — 5. pontok eseteiben, vájjon a sértés mennyi idő alatt gyógyult volna meg, ha a véletlenül hozzájárult vagy idegen ok miatt a halál be nem áll. (8 napon belül = könnyű testi sértés, 8 — 20 nap között = súlyos testi sértés vétsége, 20 napon felül 7— súlyos testi sértés büntette ; a büntető törvénykönyv 303. §-ában körűin t esetekben, ha a sérülés a test valamely nevezetesebb tagjának, érzékének elvesztésével vagy használhatatlanságával járt, a sérült nyomorékká 'Mt, feltűnően eltorzíthatott, hosszasan betegeskedett = minősített súlyos testi sértés büntette.) Ha a halált lövés okozta, meghatározandó, hogy a lövést
