Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)

Deutsch László: Parasitologia

Deutsch László

2,, Trematod ák.

a) Dis tomum hepaticum. Métely. 28 mm hosszú és 12 mm széles, lapos féreg; melyet ritka esetekben az emberi epeutakban találtak, a hol hege- sedő lobokat hoz létre. A fertőzést mocsaras vízben található alsó fajú rákok közvetítik, a melyekben a lárvák élősködnek.

ß) Distomum pulmonale. Japánban gyakori parasitája a tüdőnek.

y) Distomum lanceolatum, 1 cm hosszú, 1 mm széles lapos féreg. Az epeutak ritka parasitája.

ö) Dist. haematobium. Egvptomban és Nubiában talált féreg, a mely a vénákban él és vérrel táplálkozik.

3. Cestodák. Galandférgek. (Lásd a II. kötet belgyógyászati czik- két is.)

a) Taenia solium, ß) T. mediocanellata vagy saginata, y) T. echinococcus. d) Botliriocephalus latus.

c) Arthropodák; ízelt lábnak.

1. Arachnoideák. Az ide tartozó parasiták többnyire a bőrön élősködnek. Csakis a pentastoma lárvája él az emberi test belsejében. (L. a

II. kötet bőrgyógyászati czikkét.)

a) Sarcoptes v. Acarus scabiei hominis. A rühesség okozója.

ß) Leptus autumnalis. Vörös kullancs. A növényekről az emberi bőrre jut, a melybe befúródik.

y) Acaius folliculorum hominis. A hajtüszőkben élősködő körülbelül l/ii mm nagy hengeres atka.

d) Ixodes ricinus. Kullancs. A bőrbe fúródik s vért szív.

s) Pentastoma taenioides: lárvája nem épen ritkán található, 4 — 5 mm hosszú és 1'5 mm széles lapos féreg alakjában az emberi májban és lépben. A kifejlődött, lapos, féregalakú, több cm hosszú állat a kutyáknak s néha az embernek is orrüregeiben él.

2. Insecta. Rovarok.

a) Pediculus capitis, fej tetü. ß) P. vestimentorum, ruha tetü. y) P. pubis, lapos tetü. ó) Cimex lectuarius, poloska, s) Pulex irritans, bolha, t) Culex (szúnyog), tabanus (pöcsök) és szúró légy fajok. Egyes légy fajok petéiket sebekre, a fülbe rakják le, s álcáik a myiasis néven ismeretes, néha rósz indulatú genyedésekkel járó folyamatot váltják ki. (L. a II. kötet bőrgyógyászati czikkét.)

m ■ ■

Növényi parasiták (Bakteriológia).

I. Általános rósz. •

A) Az élösdi gombák morphologiája. A növényi élősdiek a gombáknak három csoportjára oszthatók fel: a hasadó gombákra vagy baktériumokra (schizomycéták), a sarjadzó vagy élesztő gombákra (blastomycéták), és a fonalas vagy penész gombákra (hyphomycéták).

a) A baktériumok (schizomycéták, hasadógombák) neve alatt a legalsóbb növényi szervezeteknek rendkivül nagy és biológiailag változatos csoportját foglaljuk össze. A baktériumok 2 p-nál (a mm ezredrésze = 1 «I nem vastagabb, rendesen el nem ágazódó, golyó, pálcika, fonal vagy csavar-