Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története
12 Győry Tibor újra felfedezi a kopogtatást, bár szerényen kiemeli, bogy az nem az ö, hanem Auenbrugger érdeme; Laennec klinikai vizsgálati módszerré teszi a physicális semiotikát és diagnostikát. 0 a párisi iskola tulajdonképeni megalapítója. Pinel újjáalakítja az elmegyógyászatot. Magendie a kísérleti módszert viszi bele a kutatásba s megalapítja a kísérleti kórtant. 1834-ben azonban Németország újra és pedig erős életjelt ad magáról. Johannes Müller az élettant természettudománynyá avatja; a mint hogy az orvostannak is egyedüli alapjául a természettudományit ismeri el a nagy klinikus: Schönlein. Müller fellépésétől kezdve, de egy csapással, a német orvosi tudomány ismét régi színvonalára emelkedik fel, de méltányolja az idegen eredményeket s átveszi annak javát; így Schönlein a franczia iskola traditióit. Ausztriában ugyanezt teszi az u. n. uj bécsi iskola, melynek élén az egymás működését kiegészítő Rokitansky és Skoda állanak. Előbbi a kór- boncztant emelte önálló tudománynyá, Skoda pedig a physikális vizsgálati módszereket tökéletesítette a kórboncztani leletek folytonos ellenőrzése alatt; ilykép lehetővé tette a korai diagnosist s ennek révén a korai the- rapiát. Sajátságos, hogy épen Skoda volt, ki a régi materia medicii elleni küzdelmében a teljes therapiai nihilizmusba esett! Müller örökén hárman osztoztak: a bonctant Reichert, az élettant Du Bois Reynwnd, a kórboncztant Virchow vette át. Az utóbbi juttatta végül a természettudományi irányt teljes és megdönthetien diadalra a 40-es évek közepén megalkotni kezdett sejtkórtanával. E tan véget vetett minden küzdelemnek a humorismus és solidismus közt; csakis a sejtben keresi az életet, akár a test szilárd részeiben, akár nedveiben is legyen az a sejt. Az élettan physikális irányzatát tovább mivelték Du Bois Reymondon kivül Ludwig, Brücke, Helmholtz és Csermák, a ki épen hazánkban való rövid tartózkodása ideje alatt fedezte fel a gégetüköröt. De a legnagyszerűbb felfedezések a biológia terén történtek. Pasteur kimutatván, hogy az erjedés életfolyama a gombáknak, Lister antisepticus módszerének veti meg az ágyát, (melyet később az asepsis vált fel). A fertőzések parasitárius természete nyilvánvaló lesz, különösen mikor Koch Róbertnak végül sikerül az anthrax spórákat felfedezni s ezzel megismerteti a régen keresett contagium vivumot s megteremti a modern bakteriológiát. Mindezeket túlszárnyalja, mindezeknél több áldást hozott és fog hozni azonban egy más felfedezés, mely magyar embernek, Semmeliveisnek a geniusából indult ki. Ő mutatott először rá, hogy a gyermekágyi láz és vele együtt a többi sebfertőzés oka a fertőző anyagok bejutásában keresendő. Számos genialis ember működött az orvosi tudományok mezején, de halhatatlanabb jóltévője nem volt az emberiségnek Semmehveisnél. Egyébiránt épen a sebkezelés az, melyben mi magyarok Európa többi országait sokszor megelőztük. Épen nemzeti szempontból igen sajnálatos, hogy Kovács József az ö asepticus sebkezelési törekvéseit és pedig mindjárt első alkalmazása idején közzé nem tette. A piszkos charpiet helyettesítő tiszta vattakötés is, mely helytelenül Alphons Guerin nevéhez fűződik, egy Parisban élt hazánkfiának a nagyváradi Gruby Dávidnak a találmánya, azé, ki a trichophytont, a microsporont, a streptothricosist 1842—44-ben felfedezte és először közölte. Századunk elhúnyt úttörő magyar orvosai között nem feledkezhetünk meg Bene Kerenczrol, ki a Jenner-féle himlőoltást hozta be és terjesztette hazánkban. 0 alapította meg a magyar orvosok és természetvizsgálók ván-
