Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története
Hazai gyógyászatunk vázlatos története 11 czárnő Oroszországba hívta, hol magas orvosi tisztségeket foglalt el; a brassói Hedvig János Lipcsében egyetemi tanár, Loeiv Károly Frigyes, hires soproni orvos-család egyik tagja, szintén alelnöke lett az Academia Naturae Curiosorumnak, s tagja a berlini tudós társaságnak. A rozsnyói Paecken Keresztélyt később gömörmegyei physicust szintén Oroszország hívta ki, a ki a szt. pétervári katonai kórház főorvosa s a sebészet és boncztan tanára lett s mint a szt. pétervári orvosi collegium kancellárja halt meg. Bácz Sámuel több külföldi tudós társaságnak volt tagia s a budai egyetemen a boncztan és gyakorlati orvostan tanára; a pozsonyi Segner Janos András Jenában és Göttingenben volt egyetemi tanár, a modori Wipacher Dávid Lipcsében. Debreczen város tiszti orvosa: Weszprémy-Csanády István is egyike volt kora legkiválóbb orvosainak, ki nemcsak a „Bába mesterségre tanító könyvét“ irta meg, mely e nemben első mü hazánkban; de gondos, megbízható feljegyzéseivel a magyar orvosi történelem kezdeményező munkáját állította egybe. Torkos Justus János 1745-ben kiadta az első elfogadott magyar hivatalos gyógyszerkönyvet (Taxa pharmaceutica Posoniensis). Oroszország is magyar embertől kapta hivatalos gyógyszerkönyvét: a már említett Paecken Keresztélytől (Pharmaceutica Russica). E században élt és főleg szemészettel foglalkozott az első magyar orvosnő gróf Bethlen Kata. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a XVIII. század egyik legnagyobb orvosi eredményéről, melynek előzményei ismét hazánk földjére vezetik, azaz kellene, hogy vezessék a történetírókat. — 1796 május 14-ikén végezte az angol Jenner Eduárd az első tehénhimlő védőojtást. Ha ez előzmények teljes történetére nem is akarunk kiterjeszkedni, de jegyezzünk ki annyit az általános orvostörténetből, hogy az ojtás eszméjét Angliába lady Wortley-Montague a konstantinápolyi angol követ neje vitte be 1721-ben, s leányát a fenálló himlőjárvány miatt Maitland követségi orvos által beojtatta, sőt azt a saját fiának be- ojtására is reá vette. Konstantinápolyban, a honnan a lady azt Angliába importálta, az ú. n. „görög ojtási methodus“ járta: himlő méregbe áztatott tűket szúrtak be az illetőnek homlokába, állába és két orcájára. Azonban már négy évvel előbb, mint a hogy a lady ezt a himlőojtást a nyugatra elhozta, tehát már 1717-ben, egy magyar orvos, Dayman János Adám (szül. 1690-ben Eperjesen, tanulmányait bevégezve sárosmegyei physicus lett, s f 1770.) az Annales Vratislavienses-ben „Historia variola- rum superioris Hungáriáé et Eperjesini A° 1717 epidemice grassantium, earumque origo, per emetica et per inoculationem curatio“ czím alatt a himlőojtást mint általa alkalmazott eljárást értekezése tárgyává tette. E század második felében Plenck, a nagyszombati, majd a budai facultas tanára, először osztályozta a bőrbetegségeket és alapította meg a tudományos dermatologiát. De nincsen az orvosi tudománynak úgyszólván egy ága sem, melyben ki ne tűnt volna rendszerbe foglaló, alapos munkáival. Pillantsuk át végül letűnt századunk történetét! Csak a legkiválóbb mozzanatait vehetjük szemügyre, mert fóliánsok is kevesek volnának hozza, ha mindazt, a mit e század az orvosi tudomány terén létrehozott, fel akarnék sorolni. Németország 1834-ig belpolitikájával, átalakulásával annyira el volt foglalva, hogy a tudomány terén úgyszólván semmi maradandót mind az ideig nem alkotott. Francziaország a vezető. Bichat szövettana egyelőre kiindulási pontja a további általános pathologiai kutatásoknak. Corvisart. Napoleon on osa,
