Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)

Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története

Hazai gyógyászatunk vázlatos története 11 czárnő Oroszországba hívta, hol magas orvosi tisztségeket foglalt el; a bras­sói Hedvig János Lipcsében egyetemi tanár, Loeiv Károly Frigyes, hires soproni orvos-család egyik tagja, szintén alelnöke lett az Academia Naturae Curiosorumnak, s tagja a berlini tudós társaságnak. A rozsnyói Paecken Keresztélyt később gömörmegyei physicust szintén Oroszország hívta ki, a ki a szt. pétervári katonai kórház főorvosa s a sebészet és boncztan tanára lett s mint a szt. pétervári orvosi collegium kancellárja halt meg. Bácz Sámuel több külföldi tudós társaságnak volt tagia s a budai egye­temen a boncztan és gyakorlati orvostan tanára; a pozsonyi Segner Janos András Jenában és Göttingenben volt egyetemi tanár, a modori Wipacher Dávid Lipcsében. Debreczen város tiszti orvosa: Weszprémy-Csanády István is egyike volt kora legkiválóbb orvosainak, ki nemcsak a „Bába mester­ségre tanító könyvét“ irta meg, mely e nemben első mü hazánkban; de gondos, megbízható feljegyzéseivel a magyar orvosi történelem kezdeményező munkáját állította egybe. Torkos Justus János 1745-ben kiadta az első elfoga­dott magyar hivatalos gyógyszerkönyvet (Taxa pharmaceutica Posoniensis). Oroszország is magyar embertől kapta hivatalos gyógyszerkönyvét: a már említett Paecken Keresztélytől (Pharmaceutica Russica). E században élt és főleg szemészettel foglalkozott az első magyar orvosnő gróf Bethlen Kata. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a XVIII. század egyik legnagyobb orvosi eredményéről, melynek előzményei ismét hazánk földjére vezetik, azaz kellene, hogy vezessék a történetírókat. — 1796 május 14-ikén végezte az angol Jenner Eduárd az első tehénhimlő védőojtást. Ha ez előzmények teljes történetére nem is akarunk ki­terjeszkedni, de jegyezzünk ki annyit az általános orvostörténetből, hogy az ojtás eszméjét Angliába lady Wortley-Montague a konstantiná­polyi angol követ neje vitte be 1721-ben, s leányát a fenálló himlőjárvány miatt Maitland követségi orvos által beojtatta, sőt azt a saját fiának be- ojtására is reá vette. Konstantinápolyban, a honnan a lady azt Angliába importálta, az ú. n. „görög ojtási methodus“ járta: himlő méregbe ázta­tott tűket szúrtak be az illetőnek homlokába, állába és két orcájára. Azonban már négy évvel előbb, mint a hogy a lady ezt a himlőojtást a nyugatra elhozta, tehát már 1717-ben, egy magyar orvos, Dayman János Adám (szül. 1690-ben Eperjesen, tanulmányait bevégezve sárosmegyei physicus lett, s f 1770.) az Annales Vratislavienses-ben „Historia variola- rum superioris Hungáriáé et Eperjesini A° 1717 epidemice grassantium, earumque origo, per emetica et per inoculationem curatio“ czím alatt a himlőojtást mint általa alkalmazott eljárást értekezése tárgyává tette. E század második felében Plenck, a nagyszombati, majd a budai facultas tanára, először osztályozta a bőrbetegségeket és alapította meg a tudo­mányos dermatologiát. De nincsen az orvosi tudománynak úgyszólván egy ága sem, melyben ki ne tűnt volna rendszerbe foglaló, alapos munkáival. Pillantsuk át végül letűnt századunk történetét! Csak a legkiválóbb mozzanatait vehetjük szemügyre, mert fóliánsok is kevesek volnának hozza, ha mindazt, a mit e század az orvosi tudomány terén létrehozott, fel akarnék sorolni. Németország 1834-ig belpolitikájával, átalakulásával annyira el volt fog­lalva, hogy a tudomány terén úgyszólván semmi maradandót mind az ideig nem alkotott. Francziaország a vezető. Bichat szövettana egyelőre kiindulási pontja a további általános pathologiai kutatásoknak. Corvisart. Napoleon on osa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom