Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
a májban, bőrben, lépben. 3. Angioma hypertrophicum fejlődik az előbbi két ano-iomából érfal vastagodás utján (angioma simplex hypertrophicum és ang. cavernosum hypertrophicum). It) Lymphangioma lehet szintén 1. lymphangioma simplex mely ujdon- képzett nyirokerekből áll s a bőrben fordul elő. 1. lymph, cavernosum mely tágult nyirokerekből áll, s többnyire congenitalis alapon fejlődik a nyelv (makroglossia), ajak (makrocheilia) szemhéj és bőr szövetében. 3. lymph, cysticum, mely a nyirokerek cysticus tágulása folytán leggyakrabban a nyakon (hygroma congenitum colli) fejlődik. 4. lymph, hypertrophicum : a nyirokutak endothel bélésén beálló szaporodással. Ide számitjuk a naevus pigmentosus-t, a lencsét (lentigo) és a húsos szemölcsöt (verruca carnea). 8. Myoma: izomszövetből álló jóindulatú daganat, mely az izomzat szerint lehet a) Rhabdomyoma s. m. striocellulare; harántcsíkolt izomrostokból álló, körülírt, ritka daganat, mely az izmokban, szivben, oesopha- gusban és herében található, b) Leiomyoma s. m. levi cellulare, mely sima izomsejtekből áll; szürkés, lágy, áttetsző myoma (myoma molle) majdnem kizárólag izomsejteket tartalmaz. — A fehér, tömött, rostos, átlátszatlan myoma (m. durum s. fibromyoma) több-kevesebb kötőszövetből és izom- zatból áll. Fellép solitär vagy multiplex göb alakjában. Előfordul leggyakrabban uterus, bélcsatorna, prostata és bőrben. 9. Neuroma: ujdonképzett idegszövetből álló, jóindulatú daganat. Ha a daganat idegrostokból áll: neuroma fibrillare-nak, — ha idegsejteket is tartalmaz, a mi azonban vitás, neuroma cellulare s. gangliocellularenak nevezzük. Előbbi makroskopice: vagy megvastagodott összefonódott ideg- kötegekből (neuroma plexiforme) áll, vagy kisebb-nagyobb csomókat képez amputált végtagok idegcsonkjain (neuroma amputationis). Górcsövileg megszaporodott velős (neuroma myelinicum) vagy velőtlen idegrostokból (neuroma amyelinicum) áll. Előfordul főleg a fej és végtag idegeken. Kórbonctani repetitorium 165 B) Atypusos kötő szövetes daganat. A sarcoma kötő szövetből kiinduló, rósz indulatu daganat, mely embryonalis sarjazó kötő szövet jellegével bír. A sejtek többnyire kifejezett poly- morphismust, lieterotopicitást és számos kettős s többes oszlást mutatnak. A sarcomáknak osztályozása s elnevezése különböző szempontból végezhető. Sejt alak szempontjából: gömb sejtes (s. rotundocellulare), orsó sejtes (s. fusocellulare), óriás sejtes (s. gigantocellulare) és vegyes sejtő (s. mixto cellulare) sarcomát ismerünk, melyeknek egyes sejtjei általában ismét kicsinyek (s. mikro cellulare) vagy nagyok (s. makrocellulare). A sejtek és sejt közötti anyag viszonylagos mennyisége szerint: sejt dús-rost- szegény lágy velős (s. medullare) vagy rost dús-seit szegény kemény (s. durum) lehet a sarcoma. — A sejtek elrendeződése szerint sarcoma alveolare-ról beszélünk, ha a sarcoma sejtek gyakran élesen körülirt fészkeket képeznek, sarcoma simplex-ről, ha a sejtek szaporodása, burjánzása diffus. — A kötő szövet szerint, a melyből a tumor kiindul, megkülönböztetünk : fibrosarcoma (kötő szövet), myxosarcoma (nyák szövet), liposarcoma (zsir szövet), gliosarcoma (glia szövet), chondrosarcoma (porc szövet), osteoidsarcoma (osteoid szövet), osteosarcoma (csont szövet), angiosarcoma (edény szövet) neurosarcoma (ideg körüli kötő szövet) és lymphosarcoma (nyirok szövet). — Ha végre vala
