Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
166 Krompecher Ödön és Yerebély Tibor mely sarcomában bizonyos regressiv elváltozás lép előtérbe, a daganatot a szerint nevezzük el: sarcoma cylindromatosum (hyalin és nyákos elfajulással), psammosarcoma (elmeszesedett u. n. psammomtestekkel) melano- sarcoma (melanotikus festenyzéssel) és cystosarcoma (ér vagy mirigylumen tágulása folytán képződő cystákkal). A sarcoma solitär vagy multiplex göbök alakjában lép fel; utóbbi főleg mint bőrbeli melanosarcoma multiplex. Kiindul bármilyen kötő szövetből vagy bármely typikus kötő szövetes daganat sarcomás elfajulásából (pl. naevus pigmentosusból kiindul melanosarcoma). Diagnostikus szempontból fontos tudni, bogy a sarcoma makroskopice- többnyire elég élesen körülirt, sőt körültokolt, főleg göbös daganatokat képez, melyek metszlapja egynemű, áttetsző, sokszor vérzéses vagy sárgásán elsajtosodott gócoktól tarka. Górcsövi diagnosisndl tekintetbe veendő, hogy rendesen nem alveolaris szerkezetű, többnyire kifejezett sejt s mag polymorphismust, számos oszlást mutat és sejtjei között, — melyek a szomszédos szöveteket, porcot és csontot is, belenövés utján roncsolják, tehát heterotopikusak, — kötőszóvetes fibrillákat és falnélküli ereket találunk.. Klinikailag a recidiva és a vérpályák utján történő metastasis jellemzik; ha a metastasis a test legtöbb szervére kiterjed sarcomatosisról beszélünk. Cachexiát későn, mirigybeszürődéseket kivételesen képez. Kóroktanilag tekintetbe veendő, hogy gyakran fiatal korban, sőt csecsemőknél is található,, és kiváltó okként igen gyakran trauma mutatható ki (callus sarcoma). C) Typusos hám daganatok. 1. Papilloma: fedő hámból kiinduló, jó indulatú daganat. Kiindulhat vagy rétegzett lap hámmal fedett helyekről s ilyenkor kemény (papilloma durum) vagy hengerhámmal bontott helyekről s ilyenkor lágy (papilloma molle). Mindkettő kötő szövet és hám szaporodás eredménye; a kötő szövet képezi a papilloma bolyhos, faszerben elágazódó vázát, melyet a szaporodott, esetleg elszarusodott hám borit. — Előfordul a bőrben, mint kemény szemölcs (verruca dura), mint bőrszarv (cornu cutaneum), hegyes függöly (condyloma acuminatum) és molluscum contagiosum; előfordul továbbá az. összes nyálka hártyákon (pofa, gége, gyomor, bél, epe- és húgyhólyag). 2. Adenoma: mirigy hámból kiinduló, jóindulatú daganat, mely a normalis mirigy szerkezetével bir. Makroskopice élesen körülirt, kerek, mirigyes metszlapú göb. Mikroskopice a hám sejtek górcsövi elrendeződése szerint lehet csöves (adenoma tubulosum), fürtös (adenoma acinosum) és a mirigy lumenekben bolyhokat képező (adenoma papilliferum); a mirigy állomány és kötőszövet viszonylagos mennyisége szerint lehet az adenoma lágy (adenoma molle) és kemény (adenoma durum s. fibroadenoma). Az utóbbinál a kötőszövet szaporodása, mely éppen a keménységnek okozója, vagy diffus (fibroadenoma simplex) vagy főleg a mirigycsövek körül foglal helyet (fibroadenoma pericanaliculare) vagy a mirigycsövek tágult lumenébe nő be, a hámot maga előtt befelé tolva (fibroadenoma intracanaliculare). A mirigycsövek tágulása folytán az adenomákban cysták fejlődnek (cystadenonw); e cysták hámja utólag szaporodik; a szaporodás vagy kitüremkedések és lefüződések (cystadenoma glandulare,), vagy betüremkedések, papillaképzésekre (cystadenoma papilliferum) vezet.
