Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
1. rész
A modern sebkezelési elvek kifejlődése. 183 nak. Emellett, minthogy a magyarázatra ez okok tömege sem volt elég, a legkülönbözőbb alkati megbetegedéseknek is szerepet juttat a láz előidézésére a puerperiumban: mint a meghűlés, a chlorosis mellhártya, — tüdőlob, Bright kor, gyomorhurut És amikor a fellépett gyermekágyi lázra ez okok közül egyet se tud ráoktrojálni, csak természetesnek látszik, ha felveszi, hogy »kedvezőtlen életviszonyok« is okai lehetnek annak. Hogy Braun könyvével kissé huzamosabban foglalkoztunk, abban leli magyarázatát, mert a bécsi orvostudományos iskola kormányozta akkor az egész orvosi világ gondolkozását és mert Braun könyve is itt látott napvilágot. Az egész Németország, Francziaország egyértelmüleg elfogadott mindent, ami a bécsi egyetemről ered és elfogadta és magáénak vallotta Braun kóroktanát is, a gyermekágyi lázra vonatkozólag. Egyébként érdekes, hogy abban a perczben, amidőn az évtizedeken, mondjuk inkább, századokon keresztül a szülészeti antisepsisben fennálló néma csöndet Semmelweiss fellépése megzavarja, egymásután mintegy feltartózhatlanul jelennek meg a könyvpiaczon orvosi munkák, amelyek a szülészettel foglalkoznak. Persze nem azokon a nyomokon haladva és nem azokat a következteteseket elfogadva, amelyeket Semmelweiss hirdetett. Csak igy érthető, hogy az 50—60 as években az orvosi világ érdeklődése a szülészet felé fordul kiváltképen és hogy az orvosok mohón kapnak minden után, ami e szak tudományával foglalkozik. Csakis igy magyarázható, hogy Braun munkája, amely a bécsi iskola hírneves aulájából került ki, azon időben olyan elterjedett- ségnek örvendett, a milyennel kevés orvosi szakmunka dicsekedhetett. És ez a megfejtése ama rejtélynek is, hogy miért jutott harczba Semmelweiss a világ minden szülészével akkor, midőn tanaival a nyilvánosság elé lépett. Aminthogy a gyermekágyi láz »okait« Braun vitte bele a köztudatba, épen úgy az akkori szülészek egy másik hatalmas tekintélye Scanzoni Frigyes Vilmos v. Lichtenfels (1821 — 1891), a hírneves würzburgi egyetemi professor, a gyermekágyi láz természetére nézve állított fel olyan theoriát, amely évtizedeken keresztül megdönthetetlenül tartotta fenn magát és amelynek a legexponáltabb védője épen 6 volt. Mig a gyermekágyi láz terjedését az orvosok egy része miazmák utján képzelte és azt miazmatikus megbetegedésnek tartotta, mások azt állították, hogy ragályos megbetegedést képez, contagium utján terjed. Mi sem volt könnyebb, mint mind a két nézetet elvetni és egyszerűen azt állítani, hogy
