Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)
Első rész - 1. §. A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai
szerveit, tapintás, kopogtatás és hallgatódzás (percussio et auscultatio) kipuhatolni; mert a betegségképének tökéletesitésére, minden belső kórjelek, ha csak lehetséges felkeresendők és tekintetbe veendők. Végre a beteg elősorolásait, kimentő kérdésekkel kell közelebb meghatározni; igy nevezetesen a fájdalom neme és helye, a nappali idő és különböző test helyezeteknek a mintlétrei behatása, az alvás, székelés, vizellés, a bőrmunkássága, az erőállapota, havitisztulás, és kedély hangulat sat. felől meg kell kérdezni. Csak akkor, ha a belől székelő betegség külsőleg visszavetett képének minden sajátságai, élesbelátással és elfogulatlansággal ezen módon vétettek szemlélődés alá, képes az orvos feladatát tovább követni, nevezetesen azon gyógyszert kikeresni, melynek hatásai az egészséges testre, a jelenlevő betegség kórjeleivel a lehető legnagyobb hasonlósággal bírnak. A hasonlósági törvény gyakorlati alkalmazásának második követelménye, a mint már mondottuk, a gyógyszer egészséges testrei hatásának tökéletes ismeretében áll. Miután á gyógyszerek az orvosok által, oly sok századokon keresztül folytonosan gazdag mértékben alkalmaztattak, jogosan lehetett volna várni, hogy azoknak ereje és a szervezetrei hatása eléggé ismeretes, azok alkalmazásának megállapítására és igazolására nézve. De az orvosok nagy szégyenére meg kell vallani, hogy itt vétkes könnyelműséggel jártak el, s oly gyógyszerekkel működtek a betegségek ellen, melyeknek hatása felől a legcsekélyebb biztosságuk nem volt. Mert épen úgy, a mint a betegségek belső lényege felett eredménytelenül nyomozódván a legkülönbözőbb gyanitványokat (hypothesis) és elméleteket gondolák ki, és ezekre épiték fel a mesterséges rendszereket és gyógymódszereket, a helyett, hogy a felismerhető kórjelenségek tiszta szemléléséhez tartották volna magukat, igy a gyógyszerek sajátságos erejét is, csupán csak bizonyos külső és vegytani sajátságok felületes méltatása, s azok betegágynáli sikerének csalékony tapasztalata , vagy végre épen önkényes, többnyire puszta költésekre (lictio) alapított osztályok felállítása által akarák kifürkészni. Hogy a mérték megteljék , a gyógyszerek hatása felőli tapasztalatoknak, a betegségek elleni alkalmazásából való gyűjtése egyetlen,bár igen bizonytalan forrását, az által tették zavarossá és rontották el teljesen, hogy egyszerű és vegyitetlen gyógyszereket nem rendeltek, hanem a legkülönbfélébb,tarkán összehányt állományok vegyülekeit; úgyhogy lehetetlen volt megtudni, mikép a sok gyógyszerek között, melyiknek tulajdonítsák a hatást. így jött aztán, hogy a legtöbb gyógyszerek A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai. 9