Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)
Bevezetés
9 háríthat az orvos, ha ezeket szem elől nem téveszti. Egyes esetekben így az elmebetegséget már csírájában sikerülhet elfojtani. A nem szakértő közönség gyakran a betegség tünetet tekinti ok gyanánt, pl. a paralyticusok czél- szerűtlen gazdálkodása, költekezése, rendelkezése folytán bekövetkező anyagi válságot, a mániás betegek iszákossági s éjjelezési hajlamát. Az elmebetegségek keletkezésének egy jelentékeny tényezője a czivilisátióban rejlik, a mely a létért való küzdelmet súlyosbítja akkor, midőn a nagyobb igények fejlődése közben az agyra fokozottabb munkát ró. A tudomány, ipar, kereskedelem minden ágának fejlődése szélesebb és tágabb körű ismereteket kíván s fáradságos testi és szellemi munka árán kell a megélhetés és jólét feltételeit megszerezni. Gyakran az idegrendszertől izgató szerek (szeszes italok, kávé, thea) által erőszakoljuk ki a fokozott tevékenységet. A társadalmi élet lázas mozgalmai lassan ássák alá az agy erejét s hajlandóvá teszik arra, hogy adandó alkalommal betegesen reagáljon. A hiányos táplálkozás, rendetlen életmód, kicsapongás, kellő nyugalom hiánya, mind meg annyi tényező az elmebetegség kitörésének elősegítésére. A gyakori terhesség, szülés, súlyos gyermekágy agytáplálkozási zavarokat idézhet elő s a különben is gyengébb idegrendszert könnyen kizökkentheti a rendes kerékvágásból. Bizonyos foglalkozás is befolyással lehet az elmebetegség keletkezésére, így különösen magas hő mellett való állandó tartózkodás.