Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 2. Traumás operatiós befolyás
29 koponyasértésre vezeti vissza, Köstl pedig a butaság 48 esetére nézve említi fel ezen tényezőnek szerepét. Mint Guder kiemeli, a testi bántal- maztatásnak paedagogiai szempontból való alkalmazása is (pofonütés, fejbeverés) veszélyes tüneteket eredményezhet. Soltmann két Ízben tapasztalta ilyen befolyás után az agyi izgatottság tüneteit. Egyes esetekben nagy szerepe lehet itt a psychés behatásnak (ijedtség) is, amely a különben praedisponált gyermeknél a nehézkóros (epilepsiás) roham kiváltására vagy bizonyos zavartságban nyilvánuló tünetek előidézésére az alkalmi okot szolgáltathatja. A psychés zavarok vagy közvetlenül a koponyasértés után hevenyen keletkeznek vagy bevezető szak után idülten bontakoznak ki. Egyes esetekben pedig a trauma csak a praedispositiót szolgáltatja, amelynek alapján alkalmi ok a szellemi élet egyensúlyának felbontását eredményezheti. A commotio vagy compressio cerebrit okozó sérülés alkalmával — mint Guder kiemeli — öntudatlanság, sopor és comás állapot fejlődik ki rövidebb-hosszabb időre. Az ezen állapotból magához térő egyén már meg van változva, felfogása nehezebb, emlékezete hiányos (gyakori az amnesia retrograda), kedélyhangulata ingerlékeny, könnyen válik indulatossá, álmatlan vagy álmatag, az alkoholt nem tűri jól, feje szédül, fáj, nyugtalanság, szorongó, depressiós állapotok, hallás- és látásbeli, mozgásbeli zavarok merülhetnek fel. A későbbi jelenségek lehetnek: az elmegyengeség, lehangoltság, hallucinatiós zavarodottság, stuporos elfogódzás impulsiós cselekedetekkel, melyek a közveszélyesség bélyegét hordják magukon, avagy egyes esetekben a maniás-depressiós elme- zavar, butaság, coordinatiós rendellenességek, reszketés, bénulások, paralysises járás és beszéd, góctünetek, érzési elváltozások. A„sérülés után csak később kifejlődő tünetek (az u. n. másodlagos traumás elmezavar) a character-változás, ingerlékenység, szédülés, fej- fájás7"cöngestiókrá^ indulatkitörésekre, excessusokra, brutális cselekedetre, kóborlásra való hajlam, paranoidos vonás, a szellemi képességek hanyatlása, elbutulás. Az epilepsia vagy közvetlenül a sértés után, vagy később bontakozik ki. Kifejlődhet továbbá a Korsakow-féle tünetcsoport is. A traumás dementia, mely bénulásokkal is járhat s a betegek gondolkozása nehézkessé válik, apathiások lesznek, emlékezőképességük gyengül, bizonyos fokon állandósul és hosszú időn át megmarad. Ezáltal, meg a sero- és cytologiás vizsgálat utján a dementia paralyticától megkülönböztethető. Koponyasértések után kifejlődhetnek a hysteria tünetei is. Egyes esetekben, különösen ott, hol a bántalom inkább a psychés jhockra, a heves kedélyi megrázatásra vezethető vissza, az esés, ütődés vagy más efős és váratlanul gyorsan bekövetkező traumás behatásra keletkező agygerincvelő-rázkódtatás (commotio cerebro-spinalis) után, de néha?
