Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 13. Morphiumos elmezavar. Morphinismus
379 ködöt, finom hálót, drótsövényt, phantasiás, mystikus, ijesztő alakokat csoportokat látnak, fenyegető hangokat hallanak. Zavartan fecsegnek össze-vissza. Kraepelin, Schmidt és Chotzen az alkoholisták delirium tremenséhez hasonló embertömeg, állat (macska, patkány), kisértet, halottak látását, különféle zörej, hang, lövés hallását észlelte morphinistákon. Egyesek bőrükön rovarokat éreztek, melyek mintha csipték, szúrták, felsebezték volna. Ezen hallucinatók és illusiók nagyfokú nyugtalanságot, futkosást, badar, összefüggéstelen fecsegést váltottak ki. 34 éves tabesben szenvedő beteg súlyos crises gastriques-ja miatt hónapok óta 0-10—0-12 gr morphint kapott. Nehány nap óta mutatkozott nyugtalansága miatt helyezték át hozzám. Deliriuma alatt azt confabulálta s zavartságának megszűnése után még részletesebben előadta, hogy este a klinika orvosaival kijár mulatni a fővárosba és vidékre. Sok vendéglőben megfordul, bort, sört iszik, társalog, a cigány által huzat magának. Az örökségéből kapott sok aranyat kirakta az asztalra. Megjelentek előtte élő és elhalt rokonai, nagyanyja, édesanyja. Ez utóbbiak azt mondták neki, hogy a klinikán vannak s itt meg is találta őket, mindkettővel hosszabb társalgást folytatott. Az ágytakarón sok szemetet látott, amely meggömbölyödött és megkeményedett, az ágyban és closetben számtalan lapostetüt. Időnkint lehajlik a földre s fel akarja emelni, majd kikel ágyából és tapossa a földet,mert — mint mondja — tele van féreggel. Midőn erős fájdalmak lepték meg, úgy tűnt fel előtte, mintha valami megcsípte volna s odanézve, a lapostetük egész tömegét pillantotta meg. Midőn megfogta őket és körmével szétpattantotta, sajátságos spiralis alakú drót emelkedett ki belőlük, melyet szét lehetett huzni és öszetolni. Más alkalommal meg az egyik doktort halva látta, temetésén ott állott a pap és a közönség fekete ruhában. A morphin megvonása alatt 5 napig tartottak a deliriumok s aztán teljesen megszűntek A beteg belátta állapotának beteges voltát s nyugodtan viselte magát. Az esetleg feltételezhető alkoholélvezet az előzményben nem volt kimutatható és hosz- szabb klinikai tartózkodás az újabb exccssusok lehetőségét kizárta. A morphinisták egy része maga keres segítséget baja ellen, míg legtöbbje a környezet által — az óvatosság dacára — véletlenül eszközölt leleplezés alapján (rajtakapják, amint befecskendez magának vagy feltűnik a nagy és gyorsan fogyó morphinkészlet) kerül az orvos szeme elé. Oly esetekben, amidőn a beteg nem nagy mennyiséget használ naponta s ezt is tagadja s ahol a morphinismus tünetei nincsenek eléggé kifejezve: a diagnosis nem könnyű, annál is inkább nem, mert — mint ismeretes — a vizeletben vagy éppen nem vagy alig és akkor is csak nagyobb mennyiségnek rövid idő előtt való bevétele után mutatható ki. Csak hosszabb beható kutatás és megfigyelés vezet nyomra. Kétes esetekben a megfelelő viszonyok közt és ellenőrzés mellett végzett elvonásra bekövetkező s már említett reactiós tünetek és ezeknek újabb morphinadagra való gyors megszüntetése fog támpontokat nyújtani. A szakemberek egy része (Wernicke, Levinstein, Chotzen, Schröder stb.) a morphin élvezete után mutatkozó elmebajt nem a mérgező befolyás specialis jelenségének, hanem inkább a bekövetkezett kimerüléses állapotból folyó functiós zavarnak tekinti.
