Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

G) Elmekórformák - 13. Morphiumos elmezavar. Morphinismus

374 ha a kedvező eredmény chance-ait minél magasabb fokra akarjuk emelni. A tapasztalat szerint az undort ébresztő italok alkalmazása nem elég­séges az alkohol élvezetének meggátlására, sokkal több kilátást igér a szeszes italokhoz való hozzáférhetőség megakadályozása, amely irányban maga az állam sokat tehetne ugyan, de az eddig elért eredmények leg­inkább csak a társadalmi utón megindított jótékony egyesületeknek köszönhetők. A szeszes italok'megvonását némely esetben célszerű fokozatosan eszközölni, mert az idült alkoholistákon néha a hirtelen beszüntetett alkoholélvezet psychés zavarok (delirium tremens) kifejlődésére szolgál­tathat alkalmat s ezen körülményt különösen figyelemben kell részesíteni akkor, ha az ilyen egyén oly operatio alá vétetik (pl. hályog-műtét), mely után több napi feltétlen nyugalomban maradásra van szüksége. Szükséges továbbá, hogy a delirium tremens súlyos, adynamiás alakjaiban s oly eseteiben, midőn tüdőgyuladás csatlakozik hozzá, szeszes italt (pl. 3—4 kanálnyi rozspálinkát naponta) adjunk a betegeknek, amidőn a bántalom kedvezőbb lefolyást vehet. Az alkoholos elmezavarban előfor­duló álmatlanságot, nyugtalanságot az adalin, medinai, veronai, triónál, a paraldehyd, chloralhydrat adagolásával szüntethetjük meg legcélszerűbben. Szükség esetében alkalmazhatjuk a hyoscint és duboisint is. A delirium tremensnél egyesek előszeretettel használják az opium fokozódó nagyobb adagjait. Az elgyengült betegeknek könnyen emészthető ételeket (főleg tejet), erősítő, izgató szereket (bor, cognac, rozspálinka, aether, camphor) rendelünk. Az erősebb congestiók esetében elvonólag hatunk a belek felé, hideg borogatást alkalmaztatunk a fejre, belsőleg ergotint rendelhetünk. Idült alcoholistákra jó hatásúak szoktak lenni még a langyos félfürdők, lemosással, a friss levegőn való tartózkodás s a testi foglalkoztatás. 13. Morphiumos elmezavar. Morphinismus. Az opium alkaloidjai közt legnagyobb százalékban előforduló morphin fájdalomcsillapító hatása legtöbb esetben olyan gyors és határozott, hogy emiatt az orvosi gyakorlat sűrűn alkalmazott szerei közé tartozik. Ez a körülmény egyúttal érthetővé teszi az általa okozott mérgezéses állapotok gyakoriságát, amelynek megszerzésében az orvosok is elég számban szerepelnek. A morphinismus aetiologidjában azonban a morphin nem az egyedüli tényező, bizonyos, többnyire öröklés utján szerzett idegrendszerbeli dis- ponáltság szokott az alap lenni, amely ezen szer iránt való mértéktelen vágyat és a rendellenes reactiót kifejleszti. Az orvos a mindennapos életben számtalanszor tapasztalja, hogy vannak egyének, akik hosszabb időn át kapják a morphint és amint alkalmazásának szükségessége

Next

/
Oldalképek
Tartalom