Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

G) Elmekórformák - 9. Bénulásos elmezavar. Terjedő hűdéses butaság. Dementia paralytica (paralysis progressiva)

324 (úgy, hogy a beteg párnáján egész nyáltócsa látható) és az arcon jelent­kező acne-eruptiók. Vasomotoros zavarok gyanánt gyakran észlelhető az arc és koponya­tető gyors kipirulása vagy elhalványulása, néha minden kimutatható ok nélkül, máskor kedélyi behatásokra vagy izgató szerek (szeszes ital, dohány) élvezetére. A szívverés, ütérlökés rhythmusában s szaporaságában élénk ingadozás mutatkozhat. További jelenségek: főleg a végső végtagokban, az arcban, nyelvben, szájpadon, garatban s itt-ott az intercostalis idegek mentén jelentkező, nyilalló, szaggató, többnyire rheumásnak tartott fájdalmak. Az érzékszervek körében nyilatkozó rendellenességek között a futólag mutatkozó homályos és kettős látás, a retina, az acusticus hyperaes- thesiája, a migraine ophthalmique s az ehhez társuló scotoma scintillans (amidőn a beteg látóterén kör, majd félköralaku, csipkézett szélű, cikk­cakkos, gyorsan rezgő, csillogó fehér, majd többé-kevésbbé világos­sárga, vörös vagy kék szinvegyületü alak merül fel, majd mulékony hemianopsia fejlődik ki, a megfelelő szemben fájdalmas feszülés kelet­kezik s e tüneteket néha féloldali nyelv- és felső végtagbeli zsibbadás, nehézkes beszéd s epileptiformis roham szokta kisérni — Charcot), fülzúgás, a különféle, többnyire kellemetlen (a vérre, füstre, kéngőzre emlékeztető) szagérzések. A bőrön eleinte a hyperaesthesia gyakori, mig később a hypaesthesiák és analgesiák fordulnak elő inkább. Egyes bulbaris tünetek: mint a légzési és nyelési nehézség, fulla- dozás, a hangnak hirtelen elfojtódása, remegése, egyéb agybeli izgatottság jelenségeivel párosulva mutatkoznak, bő tápot szolgáltatva egyes hypo- chondriás panaszok keletkezésére. A combinált szellemi, mozgási míveletek közül az írás mechanis- musában mutatkoznak igen gyakran hiányok. A beteg nemcsak hogy gyorsabban kimerül az irás közben, hanem egyéb coordinatiós zavarok alapján az általa írott betűk alakja sokszor szabálytalanná válik, elmo­sódik, nélkülözi a kellő kiöblösítéseket, máskor pedig egyes betűk egészen összeolvadnak, a felfelé haladó vonások sokszorosan megtörtek lehetnek. A betegek egyes betűket, szótagokat, szavakat összecserélnek, kihagynak, kisebb-nagyobb helyesírási hibákat követnek el, az ékezeteket nem a megfelelő helyre rakják. Az Írásbeli emlékképek élessége szenved. Korai jelenség a pupillák nagyságának ingadozása, differentiáia, egyik oldali hiányos reactióval, az iris egyes részeinek nem elég szabá­lyos összehúzódásából eredő, főleg a pupillák tágulásakor észlelhető alakbeli szabálytalanság (nem szabályos köralaku, egyes részein behuzó- dásokat képez, hosszúsági vagy haránt irányban, ferdén ovalis). A korai motoros tünetek közt szerepelhet még a dysarthria: szótagbotlás, a nyelvnek gyakori megbicsaklása, a nyelv- és kézreszketés, az ajkak reme­gése, az egyik arcfél s homlokizom villámszerű rángása beszéd közben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom