Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 9. Bénulásos elmezavar. Terjedő hűdéses butaság. Dementia paralytica (paralysis progressiva)
323 munkával kezdenek foglalkozni. Az éjjeli álom többnyire felületes szokott lenni, csekély zajra felrezzennek. Néha fejnyomás, hőség, szivszorongás, félelem és halálsejtelem érzése közben riadnak fel s egy ideig tehetetlenül vergődnek fekvőhelyükön, küzdve az álomképek és a való élet benyomásaival. Kicsinyes okok megzavarhatják éjjeli nyugalmukat, többnyire életük árnyoldalai merülnek föl öntudatukban, gyakran kényszerképzetek alakjában, jövőjüket, sorsukat a legsötétebb színben festik le önmaguk előtt. Ha el is szenderednek, nem érzik az álom üdítő hatását. Szervezetük ellenállóképessége nagy mértékben csökken, különféle belső, részint külső ingerek iránt fogékonyabbak. Csekély mennyiségű szeszes ital könnyen megzavarhatja agyuk egyensúlyát, kedélyi mozgalmak az emésztőszervek működését nagy mértékben befolyásolják, az idő változásaival szemben azelőtt edzett szervezet most már a légkör csekélyebb hőmérsékbeli és nyomásbeli ingadozását is megérzi. A betegek érzékenyebbekké, fázékonyabbakká válnak. A mérsékeltebb szellemi és testi munkát, az egyszeri éjjelezést is megsinylik s azok után szokatlanul kimerülteknek látszanak. Elég gyakran minden kimutatható ok nélkül emésztési zavarok állnak elő. A betegek hirtelen elvesztik étvágyukat, szokatlanul gyorsan lefogynak, nyelvük állandóan bevont, rajta fogbenyomatok láthatók, szájuk íze rossz, sőt felböfögések is vannak. Mint gyomorbetegek rendre szedik a megfelelő orvosságokat, végigjárják a szokásos fürdőhelyeket, de többnyire kevés eredménynyel. Az egyéb általános ideges tüneteket is rendesen a gyomorbaj rovására Írják. Mígnem végre a paralysis tüneteinek lassú kibontakozása közben az emésztési zavarok hirtelen megszűnnek s az azelőtt étvágytalan betegek falánkokká válhatnak, mind ennek dacára testük súlya igen sokszor nem növekedik. Az esetek egy bizonyos számában azután az emésztési zavarok tartós megmaradása mellett a paralysis hypochondriás és nihilismusos téves eszmékkel kapcsolatos depressiós alakja fejlődik ki s a beteg gyors elpusztulásához vezet. Korán feltűnhet az arckifejezés és magaviselet megváltozása. így az arcnak éjjelezőknél észlelni szokott halványsága, ziláltsága, a kék gyűrűk által övezett s mélyen ülő szemek bágyadt fénye, a lomhán emelkedő szemhéjak, a téveteg, révedező tekintet, a társaságban is nyilatkozó gyakori elmélázás, azon benyomást keltve, mintha az egyén egy időre megszűnt volna gondolkozni, a feszélyezettség, a testmozgások lankadtsága, bizonytalansága, a hanyag testtartás. Gyakran észlelhető a parapraxia, amidőn a mozgásokat, cselekedeteket vagy azok egyes részeit összecserélik, tökéletlenül hajtják végre. Sokszor tapasztalhatjuk pl. hogy ha a betegeket felszólítjuk, hogy szorítsák meg kezünket, azt fel- és lefelé rángatják, anélkül hogy a kívánt nyomást gyakorolnák. A bekezdő tünetek között említhetők fel a főleg éjjelenkint mutatkozó hőemelkedések s az ezek kapcsán észlelhető erősebb nyáladzás 21*
