Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
A) Bevezetés
9 számmal velőhüvelylyel ellátott (valószinüleg a pyramissejtek nyúlványainak oldalágaiból eredő) rostok, melyek mint Vicq d’Azyr-féle (más helyeken kisebb terjedelemben, mint Baillarger-féle, Gennari-féle) csikók már szabadszemmel is fehéres sáv alakjában láthatók s melynek rostjai közt ezen területet jellemző sajátságos csillagalaku, hosszú nyulványu sejtek foglalnak helyet, kisebb és nagyobb alakban. A mélyebb rétegben óriás pyramissejtek is előfordulnak. A gyrus centralis anterior, részben az első és második homloktekervény hátsó széle, valamint a lobulus paracentralis jellemző sajátsága a Beetz-féle óriási sejteket tartalmazó széles pyramis- réteg és a hiányzó magcsa-zóna, mely utóbbi a hátsó középponti tekervényben megjelenik, de a pyramis alakú sejtek száma kevesebb. Úgy itt, mint különösen amott a pyramis sejtréteg felett sajátságos idegfonat található. A halántékkarély úgynevezett hallómezején különleges, hosszú csillárszerüen elágazódó nyujtványokkal bíró nagy sejtek fordulnak elő. Ugyancsak némi eltérő szerkezetet mutat a hippocampus-kéreg, a mint különösen Ramon y Cajal és Schaffer vizsgálatai kimutatták. Itt a nagy és kis pyramisalaku sejtek rétege mintegy egymásra torlódott, miáltal a nyúlványaikból származó úgynevezett stratum radiatum alakult ki. Az agykéreg ezen területeinek szerkezete bizonyos fajlagos működésre utal. Nissl továbbá nemcsak azt mutatta ki, hogy az idegsejtek szerkezetében is vannak különbségek, hanem, hogy a mérgező szerek (pl. alkohol, ólom), továbbá a fertőző anyagok behatására sem reagálnak egyformán, sőt egyeseket érintetlenül hagyhatnak. De bár az idegrostok száma, különféle alakú összefonódása, szétsugárzása s egyéb sajátsága szerint az agy karélyain számos kisebb terület különböztethető meg (Smith Elliot pl. 28-at, Flechsig 36 — 40, Brodmann csak a homlokkarélyon 66-ot talált), ezeknek specialis müködés- beli jelentősége ismeretlen. Az agykéreg alatt levő fehér állomány (a centrum semiovale) a különféle irányban haladó és kereszteződő idegrostokból áll, melyek egyrészt a szomszédos és távolabb fekvő tekervényeket, karélyokat, továbbá a corpus callosumon át a két agyfélteke egyes mezőit kapcsolják össze, másrészt összeköttetést létesítenek az agykéreg és a mélyebben fekvő agy-, kisagy-, nyúlt- és gerincvelőbeli, valamint a környéki területek között Tehát tartalmaz associatiós, centrifugális (projectiós), centripetalis és commissurás rostokat. Az agykéregbeli mozgató mező ganglionsejt- jeiből eredő rostok (centrifugális pálya) mint corona radiáták, a corpus callosumba oldalágakat bocsátva, a belső tok (capsula interna) hátsó szárán, az agykocsány talpán, a hidba és nyultvelőbe jutnak, ahol a raphen át keresztezett ágakat bocsátanak az agyi motoros idegmagvakhoz (a beszédben és az arcizmok beidegezé- sében szerepet játszó cortico bulbaris pálya), nagyobb tömegük azonban tovább halad, a nyultvelőben nagy részük kereszteződik és mint pyramis-oldalköteg, a nem keresztezett pedig mint pyramis-elülsőköteg-pálya folytatódik a gerincvelőben, a hol az elülső (szürke oszlop) szarv mozgató ganglionsejtjeivel lép összeköttetésbe (pyramis-pálya). Ezen idegsejtek fonalai mint elülső spinalis gyökerek lépnek ki s adják az izmokhoz haladó idegrostokat A pyramis-pálya tartalmazza az akaratlagos mozgásokat közvetítő rostokat. Az arcizmok mimikái játékának van azonban egy más, az akarattól független, automatos és reflexes innerváló pályája is : a thalamo. bulbaris. Agyvérzés után beálló hemiplegiásokon sokszor tapasztalható, hogy akarattal nem képesek a bénult arcfél izmait összehúzásra birni, mig ha valami kedély- hangulatbeli árnyalat lepi meg őket, az ezzel társuló sirás vagy nevetés közben ezen arcfél is résztvesz a mimikában Nothnagel több esetben tapasztalta, hogy midőn facialis paralysis esetében bekövetkezett az arcizmok ilyen mozgása, a thalamus rostsugarai épek voltak, ellenkező esetben pedig nem. Bechterew szerint a thalamus a tulajdonképeni mimikái centrum, amelynek működését befolyásolhatja, gátolhatja a kéregbeli facialis motoros mező. így látjuk, hogy azon ideg- és elmebajokban,
