Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

A) Bevezetés

3 de mivel dolgozatuk csak magyar nyelven jelent meg, a világirodalom nem vett róla tudomást. Fritsch és Hitzig azt tapasztalta, hogy ha a kutya egyik agyféltekéjén a kéreg egyes részeit villamárammal izgatta, a mozgató (pyramis) pálya kereszteződésnél fogva az ellenkező oldali testfél egyes izmai jöttek mozgásba. Ha pedig az illető agykéreg­részletet eltávolították, vagy korlátolt mozgásképesség vagy teljes bénulás következett be a végtagban Ily módon megállapították az egyes izomcsoportok agykéregbeli középpontját. Műnk kísérleti alapon azt is megállapította, hogy az agykéregbeli motoros zónában nemcsak a mozgások emlékképei, hanem az azokkal járó érzésekéi, a bőr-, izom és helyérzéséi is localizálódnak. Ha pl. a kutya bal oldalán az első láb agykérgi területét irtotta ki, akkor az megszorított vagy megszúrt jobb első végtagját nem kapta el. Csak a mélyebb szúrásra emelte fel, anélkül hogy kiáltott volna, tehát csak reflexes míveletet végzett. Ha úgy állították az asztalra, hogy jobb első lába a levegőben lógott, ezen állapotán nem változtatott s lógó végtagja helyze­téről nem volt tudomása. Menés közben pedig jobb első végtagjának majd hátára, majd talpára lépett s ezt minduntalan beleütötte a lépcső fokába. A kutya be volt tanítva arra, hogy felszólításra emelje fel lábát, az operatio után azonban a figyel­meztetés eredménytelen maradt. A teljes bénulás csak akkor állott be, ha az illető végtag egész agykéregbeli zónáját kiirtották. Ellenkező esetben, ha az említett tünetek ki is fejlődtek, 8—10 nap múlva lassankint visszatért a végtag mozgékonysága, a mozgást kisérő s megfelelő érzésekkel. Műnk kutyákon és majmokon végzett kísérletei alapján azt is kimutatta, hogy a nyakszirtkarély bizonyos részleteinek kiirtására a látás, a halántékkarélyára pedig a hallás utján szerzett emlékképek vesztek el. Ha a kutya nyakszirtkarélyának hátsó részét távolította el, akkor a reactiós gyuladás lefolyása után a kutya járt-kelt, az elébe helyezett akadályokat kikerülte, de gazdáját nem ismerte fel, a betanított jelekre r.em reagált, csak ha rákiáltottak. Megszokott helyén nem kereste fel az ételt s ahhoz csak akkor nyúlt, ha megszagolta. Ezen állapotot Műnk lelki vakságnak nevezte, mivel az állat látott ugyan, de a látás utján szerzett emlékképeket elvesztette. Később azonban újra megszerezhette magának azokat gyakorlat által. Ha az említett helyet csak az egyik oldali féltekén irtották ki, akkor a leirt jelenségek csak egy szemre terjedtek és pedig a keresztezett oldalon. Ha ezen hely sértetlen maradt, de a mellette levő kéreg-részletet távolították el, a látásképek megmaradtak ugyan, de az ellenkező oldalon látótérbeli szűkülés keletkezett s ilyenkor a kutya az elébe tett húst a szűkü­lésnek megfelelőleg nem látta meg, csak bizonytalanul kereste. Az egész látósphaera kiirtása után az ellenkező oldalon vakság állott be, mely később csak annyira javult, hogy a kutya járáskor nem botlott. Majomnál az occipitalis karély convexes felüle­tének teljes kiirtására hemiopia következett be. A retina egyik felén nemcsak nem ismerte fel az egyes tárgyakat, de nem is látta, mig a másik felére esőket jól észre­vette. Ha a nyakszirtkarély mindkét oldalon eltávolíttatott, a látásképesség teljesen megszűnt. Ezen állapotot Műnk kéregvakságnak nevezte. Műnk gondos kutatások alapján kiderítette, hogy az egyik oldali látómező teljes kiirtása után a keresztezett szem egy kisebb részén a kutyán lelki vakság, mig a nagyobbikön kéregvakság fejlődött ki, azaz a kutya a retina külső lateralis részével még látott. Műnk egyúttal kísérleti alapon a látóidegrostok partialis keresz­teződését és a retina egyes szakaszainak a kérgi látómező egyes részeihez való elrendeződésbeli viszonyát is kimutatta. A halántékkarély felső részében eszközölt kiirtás után azt tapasztalta, hogy a kutya hallotta a hangot, de nem értette meg. Később azonban a hangképet újra meg tudta tanulni. Ezen állapotot Műnk lelki süketségnek nevezte. Ha ellenben az egész hallómező eltávolíttatott, a kutya teljesen elvesztette hallását s a hangokra, 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom