Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 5. Az associatio zavarai
118 Az elmebetegeknél, különösen a szellemi képességek hanyatlásával járó kórformáknál a társítási míveletek sajátságos egyoldalúságával, meg- szükült formájával is találkozunk, amidőn a betegek gondolatvilága nagyon kis körre korlátozódik s a képzetkor, a productives erő meddősége mellett uj képzetcsoportok létesítésére, újabb vagy tágabb térre terjedő associates míveletek megindítására képtelenek, gondolataik folyton ugyanazon körben mozognak. De az egyoldalú társításra disponál a nyomott hangulat (pl. melancholiában), amely csak gyötrő, kínzó képzeteket termel Az időlegesen vagy tartósan megszükült associates határ és a gátoltság bizonyos foka okozhatja az egyes psychés és motoros megnyilvánulások korlátoltságát, mechanikai, reflex-szerű jellegét, amilyen a hallott szavaknak, a látott cselekedeteknek visszhangszerü utánzása (echolalia és echopraxia). Elmebajosokon, különösen dementia praecoxban szenvedőkön észlelhető az egyes associatiós míveleteknek még a befejezés előtt való hirtelen megszakadása (logodialeipsis vagy logotripsis), amidőn a beteg a gondolatot mintegy derekán kettétöri és aztán egyáltalában (még hosszas nógatásra sem) nem fejezi be, továbbá részletekre bontása (logoschizis), amely szakaszok közé rövidebb-hosszabb szünet ékelődik. Ugyanígy a motoros körben is, az egyes megindított cselekedeteket nem hajtják végre egészen (ergodialeipsis vagy ergotripsis) vagy szünetek által elválasztott szakaszokban fejezik be (ergoschizis). A beteg ilyenkor például az ajtóhoz siet, kezét a kilincs felé emeli, mintha ki akarna menni, de a kilincset nem érinti meg s aztán visszatér előbbi helyére, vagy pedig ha valahova elindul, többszörös megállás után éri el célját. b) Az associatio tartalmi zavarai. a) Kény szer képzetek. Valamely ingerületbe hozott associatiós képzetsorozat szabatos lepergésének minden akadályára az agy negativos hangulatbeli változással, a kelletlenség, kellemetlenség, szorongás, fájdalmasság, félelem érzelmével reagál és viszont ezen érzelmi complexum hatása alatt az associatiós mívelet gátolttá válhat. A két tényező tehát váltakozva befolyásolhatja egymást. A kettőnek egymásra hatását élénken kifejezve látjuk az úgynevezett kényszerképzetes állapotokban, amelyeknek legfontosabb elemét az_öntudatba szokatlan energiával betolakodó s ott huzamosabb időre megtapadó kény szer képzetek alkotják. Rendesen vasomotoros zavarok (elhalványulás, kipirulás, fokozott szívműködés, gyors érverés), bő izzadás, izgatottság, remegés, a kínos várakozás, szorongás, belső nyugtalanság, i praecordiális félelem érzése szokta kisérni. A kényszergondolatok tartalma sokszor nagyon visszás, badar, a körülményekkel és viszonyokkal, a testi és szellemi állapottal nincsenek összhangban s a beteg képes is ezen tulajdonságokat, idegenszerűségüket felismerni, sőt szabadulni
