Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
Bevezetés - Történeti áttekintés
10 a kellő hygieniai viszonyok mellett a gondos és gyengéd ápolás a legfontosabb. Az eddig vázoltak után könnyen elképzelhető, hogy az elmebetegek jogvédelme meglehetős primitiv alapon állott. Látjuk ugyan, hogy már a római polgári jogszolgáltatás keretében kifejezést nyert az elmebetegség méltatása, a mennyiben az elmebeteg egyént gondnokság alá helyezték, sőt a longobárdoknál törvényes intézkedés volt arra nézve, hogy az elmebeteg által okozott kár esetén kártérítés nem Ítélhető meg: 1445-ben Németországban megesett, hogy egy általánosan ismert elmebeteget, ki egy nőt megölt, csak a herczegség őrgrófjának közbelépésére Ítélték csupán életfogytig tartó fogságra és nem halálra. 1532-ben Németországban a Carolina-jog és Olaszországban a ruota romana már igazságosabb jogviszonyokat teremtett, a mennyiben súlyt kezdtek fektetni az alanyi tényálladék feltételeire is, s a bűncselekmény elbírálásánál méltatásban részesítették a tettes elmebeli állapotát is. Tekintetbe vették u. i. a gyermek- és aggkor beszámítás mentességét, az elmebetegséget szintén a beszámítást kizáró, míg az indulatos állapotot enyhítő körülménynek vették. Zachias (1621—50-ig) pedig, a ki az elmekórtani ismereteket több irányban gyarapította, egyes kórformákat külön választott (fatuitas, delirium, insania), megkülönböztette a folytonos és időszakos elmezava- rokat, a törvényszéki lélektan alajoját is megvetette. Úgy az általa, mint mások által kifejtett irányelveket és ismertetett anyagot a XVIII. század elején Platner Ernő gyűjtötte össze. Az elmekórtan nagyobb lendületet csak a XVIII. század végén vett. Eleinte főleg Németországban a bölcseleti irány vált dóm in ál óvá s így nem csoda, ha a kiváló Ideler is az elmebetegséget csupán elvadult szenvedélynek tekintette. A meta- physikai és psycliologiai irány egyik másik oszloposa Hein- roth volt, a ki azt tanította, hogy az elmebetegségek okait az erkölcstelen, vallástalan életmód, a szenvedélyek megnyilatkozása képezik és épen ezért a keresztényies vallásosság, az istenfélő, szelíd és önmegtartóztató magaviselet képezi leghatásosabb ellenszerét. Jellemző, de Kant és nagy nevű bölcsész társainak korukra v aló hatásuknál fogva meg
