Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

Bevezetés - Történeti áttekintés

11 magyarázható, hogy -—- mint Krafft-Ebing is kiemeli -—- vita tárgyát képezte, vájjon a kóros szellemi állapotokat a bölcsészeti vagy orvosi kar birálja-e eb Mind a mellett, bogy a XVIII. század vége felé a ter­mészettudományi alapon álló tisztább felfogás a babonás, téves bitet háttérbe szorította s az orvosi tudomány az exact vizsgálati, boncztani, élettani, kórbúvárlati módszerek segélyével helyes irányban kezdett fejlődni s szakbúvárok, mint a franczia Esquirol, Bayle, Georget, Calmeil, Foville, Leuret, Morei, Fairét, az angol Prichard, Maudsley, a németalföldi Schroeder van der Kolk, az olasz Biffi, Verga, a svéd Oehrström, Sandberg, a német Nasse, Flemming, Jessen, Zeller, klinikai észleteik által az elmekórtan tudo­mányos alapját megvetették: az elmebetegek gondozása még mindig sok kívánni valót hagyott hátra. Ezt bizonyítja Esquirolnak a francziaországi elmebetegek szomorú sorsára vonatkozólag 1818-ban tett ama nyilatkozata, hogy ezek­nek az állatoknál és raboknál rosszabb dolguk van, de bizo­nyítja továbbá az Esquirol jelentésére 1819-ben következett ministeri rendelet is, mely szükségesnek tartotta egyrészt eltiltani azt, hogy az ápolók kutyák kíséretében, bottal vagy korbácscsal közeledjenek az elmebetegekhez, másrészt meg­hagyni, hogy rendes orvosi látogatás tartassák, a betegeket kellőleg etessék s a zárkákat ablakokkal lássák el.* Griesinger tudományos alapon nyugvó s 1845-ben meg­jelent tankönyve korszakalkotó jelentőségűnek mondható a psychiatria terén s az általa megjelölt irányban aztán a szakbúvárok egész sora léjjett a küzdtérre. Az elmebeteg­ségek aetiologiája, tünettana, lefolyása, therapiája a leg­gondosabb méltatásban részesült. Az agybetegségek tanul­mányozása közben észlelt és az agy bizonyos részeinek el­változásával járó tünetcsoportokat ő nevezte el «gócztüne- tek»-nek. Habár Griesinger a tudományos kórbúvárlat terén elévülhetetlen érdemeket szerzett, bizonyos elfogult nézettől ő sem maradt menten. Szerinte u. i. kivéve a partialis jel­* A történeti adatokat 1. részletesebben Krafft-Ebing, Levinstein- Schlegel tankönyvében, Kirchlioff «Grundriss der deutschen Irrenpflege» művében és Laehr «Ein Blick rückwärts» czímen. az Alig. Zeitschrift für Psychiatrie 50. kötetében megjelent czikkében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom