Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - c) Általános és helybeli szervi megbetegedések
57 ménjének ad kifejezést, liogy az influenza elsődleges elme- hajt nem képes előidézni, míg Schmitz, ki az influenzát elsősorban is epidemikns idegbetegségnek tekinti, azon nézetben van, hogy léteznek valódi elsődleges influenzás elmezavarok, melyek azonban egyéb alapon fejlődő elme- kórformáktól semmi jellemző specificus vonás által meg nem különböztethetők. Kraepelin észleletéi szerint az influenzás elinezavarok három csoportba oszthatók, az elsőhöz azok tartoznak, melyeknél a nyomottság és melanclio- liás lehangoltság képezi a fötünetet, a második a kimerülési delirium bélyegét hordj a magán és a heveny hallucinatoricus zavarodottság képét tárja elő, a harmadik csoportbelieknél az influenza csak a már előzőleg fennállott elmezavar gyor- sábbTdtÖresét segíti elő. Schmitz leginkább a melancholiás depressiv állapotokat észlelte influenza után. Kirn az influenzánál mutatkozó elmezavarok két csoportját különbözteti meg, az egyik csoportbeliek a lázas időszakban, a másodikhoz tartozók a lázas mozgalmak lezajlása után keletkeznek. Az előbbiek többnyire csak mint heveny, mulékony lázas tévengések (deliriumok) szerepelnek s ritkán nyilvánulnak hosszabb ideig tartó elmezavarok alakjában. Ezen deliriumok hasonlítanak azokhoz, melyek a typhushoz szoktak csatlakozni s az elfogódzás, az öntudat elhomálvosodása, az érzékszervek liyperaesthesiái, mulékony izgalmi és depressiv állapotok képezik főbb alkotó elemeiket. Némely esetben hirtelen beálló hőemelkedés, élénk illusiók és liallucinatiók által kisért álomszerű állapotokkal, zavart magaviselettel, czélszerütlen és indokolatlan felkiáltásokkal, jajgatással járó deliriumok lépnek előtérbe. Ilyen tünetek főleg a pneu- moniával complicált influenzánál észlelhetők s ellentétben a más eredetű tüdőgyuladások deliriumával, mindjárt a bántalom kezdetén nyilvánulnak. Néha ezen heves jelenségek a meningitisre emlékeztető képnek engednek helyet s hirtelen beálló coma és halál követi azokat. A bonczlelet azonban csak az agynak és burkainak vérbőségét deríti ki. A deliriumok nehány órától nehány napig tartanak s néha remittáló vagy intermittáló jellegűek. Az influenza mellett fejlődő lázas elmezavarok szintén a kezdeti tünetekhez csatlakozhatnak, többnyire azonban a
