Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

I. Rész. Az elmebetegség okai - 1. Szervezeti, testi okok - c) Általános és helybeli szervi megbetegedések

lázas mozgalom tetőfokán hirtelen keletkeznek s a lázt rövidebb-hosszabb ideig túlélik. Érdekes Ewald esete, mely egy 7 éves finra vonatkozik, ki egészen jól érezte magát, midőn az iskolába ment. A tanítás után azonban a helyett, hogy mint rendesen, haza ment volna, a vasúti indóliázat kereste fel s azon kijelentéssel szállt fel a vonatra, hogy Lipcsébe akar utazni. Zavart feleletei miatt a rendőrség közvetítése mellett haza vitték, hol hozzátartozóit nem ismerte fel s néhány napig még öntudatlan maradt s ezen deliriuma képezte az influenza első tünetét. A betegek öntudata mélyen meg van zavarva s tájékozódásukat teljesen elvesztik. Hangulatuk felette ingadozó, de mégis a nyo- mottság képezi az alapszint s néha félelmi érzetek zavarjak; meg a betegek nyugalmát, mialatt a mozgási kör izgalma is szembeszökő. A legváltozatosabb cselekedeteket viszik véghez, sokat fecsegnek, kiabálnak, dalolnak, gondolatmenetük szakadozott, csapongó. A deliriumok tartalma : nagysági, vallásos, extaticus, eroticus, avagy befolyá- soltatásra, üldöztetésre, liypochondriára valló. A hallás, látás, közérzet csalódásai a leggyakoriabbak. Az álom zavart, nyugtalan. A bántalom kezdetén a betegek liőmér- séke magas (40 fok C. körül), később — rövid idő múlva — a normálisra szállhat le. Arczuk kipirult, szívműködésük fokozott. Ezen lázas influenzás elmezavar prognosisa iiItalában kedvező, egy vagy nehány hét alatt lefolyik.

A postfebrilis elmezavarok — mint Kirn tovább kiemeli — a láz megszűnte után rövidebb-liosszabb idő múlva (néhány naptól három hétig) keletkeznek. Klinikai tüneteik nagyon változatosak, azonban főleg a heveny kimerülési zavarodottság, a melancholia és mania képében folynak le. A heveny kimerülési zavarodottságnál jellemző a nagy testi gyengeség és vérszegénység, egyébként a kóralak a heveny fertőző hántalmak és a gyermekágy okozta elgyengülés által feltételezett elmebántalomhoz hasonló. A gyorsan fejlődő izgalmi tüneteket tömeges liallucinatiók szinezik s gyakoribb a depressiv, mint az exaltáltsági állapot. A bántalom rendesen 3—6 hét alatt gyógyulásba megy át s ritkán lesz clironikussá, de a közbelépő testi bajok a halálhoz is vezethetnek. A melancholia némelyek szerint

öS