Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 12. Aggsági elmezavar (aggsági butaság, psychosis, dementia senilis)
4-19 nak. Az ajkakban, nyelvben, kezekben, sőt a fejben remegés •észlelhető. A betegek beszéde nehézkes, vontatott, olykor paraphasia vagy teljes szólásképtelenség fejlődik ki nálok. Előfordulhatnak paraesthesiák, hyperaesthesiák, hypaes- thesiák, nenralgiák s némely beteg már az érintésekre, a végtag megfogására is felkiált, míg mások az erősebb csípésre sem reagálnak. Egyesek sokat panaszkodnak fejfájásról. A térdreflex többnyire fokozott, de néha csökkent is lehet. A betegek testmozgása lomha, sokszor ügyetlen, csoszogva, botorkálva, görnyedt testtartással járnak, köny- nyen elfáradnak. Időnként sajátságos nyugtalanság vesz rajtuk erőt s czél nélkül bolyongnak, még éjjel is elbotorkálnak. Éjjel álmatlanok. A vérerek fala rugékonyságát elvesztvén, könnyebben megrepedhet s kisebb-nagyobb vérzések keletkezhetnek az agyban, az apoplexiás rohamok mulékony vagy tartósabb következményei fejlődhetnek ki. A capillaris vérzések után néha az öntudat teljes megzavarásával járó deliriumok fejlődhetnek ki. A betegek ingerlékenyek, zsémbesek, önzők, fukarok, a legnagyobb mértékben bizalmatlanok. Csekély ok elégséges, hogy szemeik könnyekkel teljenek meg vagy minden alap nélkül is sírva fakadnak. Elégedetlenek, a környezet minden tettében találnak kifogásolni valót, gyakran panaszkodnak figyelmetlen, méltatlan, gyengédtelen bánásmód miatt. Családjuk tagjait szívtelenséggel, rósz indulattal vádolják. Sőt egész üldöztetési irányú téveszmék fejlődhetnek ki nálok. A környezet legnagyobb gyengédsége, odaadása daczára élénk színekkel ecsetelik elhagyatottságukat, szerencsétlen helyzetüket. A legcsekélyebb ok gyanút ébreszt bennök. Az észre vett véletlen mosoly, kézmozdulat erős kifakadásokra ragadtatja őket. Azt látják, hogy áskálódnak ellenök, el akarják tenni láb alól, ki akarják éliez- tetni, megmérgezik s a nyújtott ételeket nem fogadják el. E miatt elzárkóznak vagy elköltöznek lakásukról, hozzátartozóikat a vagyonból kitagadják, mások számára végrendelkeznek, gyakran idegenek zsákmányává valnak s azokat részesítik bizalmukban. Néha megesik, hogy értékpapírjaikat széttépik, megégetik, csakhogy a csaladot megrövidítsek. Az üldöztetési téveszméket hallucinátiók is támogathatják, 27*
