Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 12. Aggsági elmezavar (aggsági butaság, psychosis, dementia senilis)
420 melyek befolyása alatt a betegeket szorongó, félelem érzés,, nagy fokú nyugtatanság lepheti meg. Az az előtt leggyengé- debb egyén is megváltozhat s családja tagjaival legkíméletlenebbül, brutálisan bánik, veszekszik, szitkozódik, tettleges- ségre vetemedik. Gyakori tünet az aggsági elmezavar keretében a meg- lopatás téveszméje is, a midőn a betegek azt állítják, hogy asztalfiókjukat, pénztárukat felnyitják, pénzüket, értékpapírokat elviszik. Éjjelenként zörgést, motozást, zárfesze- getést hallanak a szobában. Azt hiszik, valaki ágyuk alá rejtőzött, hogy éjjel megölje. Folyton rablóktól félnek s e miatt vaspántokkal látják el a szoba ajtaját, az ablakokat, a rendőrség segítségét kérik ki. A meglopatás gondolatát azon körülmény is támogatja, hogy a betegek egyes tárgyaikat oly helyre rakják, a melyről később megfeledkeznek. Néha, bár ritkábban, nagysági téveszmék is mutatkozhatnak. Időnkint kisebb-nagyobb nyugtalanság fejlődik ki nálok, a midőn öntudatuk elhomályosodik, zavartan járnak-kelnek, elbolyongnak, eltévednek, nem találnak lakásukra. Éjjelenként felkelnek, keresgélnek. Olykor mániás izgatottság tör ki rajtuk, folyton kiabálnak, nevetgélnek, élénken gesti- culálnak, tapsolnak, futkosnak, sokat fecsegnek, egyik tárgyról a jnásikra ugranak át, nagy eszmetolongás és gondolatszökellés észlelhető nálok. Máskor melancholiás nyomottság lepi meg őket, hypocliondriás, kicsinységi és az elszegényedésre vonatkozó diliriumokkal. Panaszkodnak, hogy teljesen lefogytak, szervezetük megromlott, agyuk kiszáradt, testileg és vagyonilag tönkre mentek, elszegényedtek, mindenüket elárverezték, lakásukból ki fogják dobni, nem tudnak megélni, nincs miből ruliázkodniok, az ételek, az orvosságok árát nem képesek megfizetni s e miatt vonakodnak étkezni, vádolják önmagukat, hogy tönkre tették családjukat, nagyon szerencsétleneknek, nyomorultaknak érzik magukat. Le- hangoltságuk az öngyilkosság gondolatáig fokozódhat s keresik az alkalmat és módot, hogy kiolthassák életüket. Mindezen tünetek mellett azonban többé-kevésbbé felismerhető a szellemi megfogyatkozás, az itéletbeli gyengeség s a cselekedetek badarsága. A betegek az izgalommentes időben is nehéz felíogá-