Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 12. Aggsági elmezavar (aggsági butaság, psychosis, dementia senilis)

420 melyek befolyása alatt a betegeket szorongó, félelem érzés,, nagy fokú nyugtatanság lepheti meg. Az az előtt leggyengé- debb egyén is megváltozhat s családja tagjaival legkímélet­lenebbül, brutálisan bánik, veszekszik, szitkozódik, tettleges- ségre vetemedik. Gyakori tünet az aggsági elmezavar keretében a meg- lopatás téveszméje is, a midőn a betegek azt állítják, hogy asztalfiókjukat, pénztárukat felnyitják, pénzüket, érték­papírokat elviszik. Éjjelenként zörgést, motozást, zárfesze- getést hallanak a szobában. Azt hiszik, valaki ágyuk alá rej­tőzött, hogy éjjel megölje. Folyton rablóktól félnek s e miatt vaspántokkal látják el a szoba ajtaját, az ablakokat, a rendőrség segítségét kérik ki. A meglopatás gondolatát azon körülmény is támogatja, hogy a betegek egyes tárgyaikat oly helyre rakják, a melyről később megfeledkeznek. Néha, bár ritkábban, nagysági téveszmék is mutatkozhatnak. Időnkint kisebb-nagyobb nyugtalanság fejlődik ki nálok, a midőn öntudatuk elhomályosodik, zavartan járnak-kelnek, elbolyongnak, eltévednek, nem találnak lakásukra. Éjjelen­ként felkelnek, keresgélnek. Olykor mániás izgatottság tör ki rajtuk, folyton kiabálnak, nevetgélnek, élénken gesti- culálnak, tapsolnak, futkosnak, sokat fecsegnek, egyik tárgy­ról a jnásikra ugranak át, nagy eszmetolongás és gondolat­szökellés észlelhető nálok. Máskor melancholiás nyomottság lepi meg őket, hypocliondriás, kicsinységi és az elszegénye­désre vonatkozó diliriumokkal. Panaszkodnak, hogy teljesen lefogytak, szervezetük megromlott, agyuk kiszáradt, testileg és vagyonilag tönkre mentek, elszegényedtek, mindenüket elárverezték, lakásukból ki fogják dobni, nem tudnak meg­élni, nincs miből ruliázkodniok, az ételek, az orvosságok árát nem képesek megfizetni s e miatt vonakodnak étkezni, vádolják önmagukat, hogy tönkre tették családjukat, nagyon szerencsétleneknek, nyomorultaknak érzik magukat. Le- hangoltságuk az öngyilkosság gondolatáig fokozódhat s keresik az alkalmat és módot, hogy kiolthassák életüket. Mindezen tünetek mellett azonban többé-kevésbbé fel­ismerhető a szellemi megfogyatkozás, az itéletbeli gyenge­ség s a cselekedetek badarsága. A betegek az izgalommentes időben is nehéz felíogá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom