Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
Bevezetés - Az agylocalisatió tana
in hogy egy-egy oldali hallóideg mindkét oldali hallómezőliöz küld rostokat. Ezen központ bántalmából eredő keresztezett oldali süketség ugyanis csak millékony volt s aránylag rövid idő múlva visszafejlődött. Ferner vizsgálatai arra utalnak, bogy a szagló centrum a gyrus nucinnatusban lenne s —mint Gowers mondja — ezen felvételt támogatja az emberen szerzett ama tapasztalat, bogy a szaglóideg rostjai egészen ezen tájig követhetők. Oly esetben pedig, midőn az epilepsiás rohamok aura tüneteit szagérzetek képezték, a fent nevezett tekervény kórosan el volt lágyulva. Az idegrostok részleges kereszteződése mellett szól az egyik oldali hallóterület elváltozása mellett az ugyanazon és az ellenkező oldalon előállott szagláshiány (anosmia). Az ízlés központjára vonatkozó adatok bizonytalanok, Ferner kilérletei értelmében a szaglás centrumához közel a gyrus fornicatusban keresendő. Flechsig nézete szerint a fallebeny az érzési idegpályák végződési területe lenne. Mint már fentebb is említettük, Műnk a bőr-, izom- és helyérzés megváltozását is constatálta a motoricus zóna sérüléseinél. Ugyanennek agykérgi központjául tekinti Nothnagel a fallebenyt, a melynek sérülése ataxiát is okoz. A gyrus angularis tájékának bántalmazottságánál az associált szemmozgások zavarait észlelték, miért is a szemizmok mozgató központjának is tekintik. A beszéd complicált mechanismusánál több tényező játszik szerepet s az izombeidegzésbeli, hallás- és látásbeli folyamatok és emlékezeti képek közreműködése eredményezi a jel-, hang-, szó- és írásbeszédet. A beszédnél szerepelő izmok központja a baloldali homloklebeny harmadik (alsó) tekervényének hátsó és a mellső központi tekervény elül fekvő részén van s ezen terület megsértése articulatio- nalis beszédzavarokat idéz elő. (A Wernicke-féle motoricus aphasia.) A halántéklebeny első (felső) tekervénye azon terület, a melyben a hallás útján szerzett emlékezeti képek rakódnak le s ennek megsértése okozhatja azt, hogy az egyén hall ugyan, de a szavak értelmét nem lógja lel (Kussmaul-féle szósüketség, vagy lelki süketség Műnk, 2*
