Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
Bevezetés - Az agylocalisatió tana
20 sensoricus aphasia Wernicke szerint). Az írás és olvasás meclianismusánál a gyrus angularis befolyását mutatták ki a klinikai és kórboncztani tapasztalatok. A szakbúvárok körében egy ideig azon- nézet uralkodott, bogy a magasabb szellemi működések, az intelligen- tia, a gondolkodás csak a homloklebeny mellső részére vannak localisálva, mert tapasztalták, hogy ezen terület megsértésére állatoknál elbutulás, csökkent felfogó képesség következett be. Ellenben a további észlelések embernél kiderítették, hogy egyes esetekben a .homloklebeny bántal- mazottsága szellemi zavarokat nem idézett elő. Ha azonban figyelemben részesítjük az adatok többségét s látjuk, hogy az előagy sértései öntudatlanságot okoznak, a jellemet továbbra is megváltoztatni, a szellemi működések alászállását eredményezni képesek s az intelligentia fokozatos csökkenésével járó paralysis progressivánál is túlnyomó számban mutatkozik a homloklebeny idegelemeinek megváltozása: a homloklebeny agykérgének a magasabb szellemi mívele- teknél való kiváló szerepe nem tagadható, jóllehet ezek az eddigi észlelésekkel összliangzóan szükségképen kell, hogy az egész agykéreg területén folyjanak le. Golgi «Anatomische Betrachtungen über die Lehre von den Hirnlocalisationen» czhnü tanulmányában bonczés szövettani alapon nem nyújt kedvező alapot a localisatio tanára nézve, sőt kiemeli, hogy az idegrostoknak a környi szerveket a megfelelő agykérgi központokkal összekötő isolált lefolyását nem találta. Mind a mellett az idegpályáknak mesterséges (kisérleti) alapon vagy természetes (patho- logikus) okokból előállott másodlagos elfajulása, másrészt az egyes idegrostok velőhüvelyének fejlődéstani vizsgálata az agykéreg és az alantabb fekvő részek között lefutó egyes rostok irányát eléggé körvonalozta. Flechsig ugyanis különféle fejlődésbeli szakban vizsgálván az idegrostokat, azt találta, hogy azok különféle időben kapják meg velőhüvelyeiket s ily módon sikerült neki bizonyos pályákat isoláltan követhetnie. Másfelől tapasztalhatni, hogy egyes idegközpontok bántalma, sérülése, vagy az idegpályáknak lefutásukban való megszakítása a központtól elválasztott részlet egész szakaszán az idegrostok degenerálódását
