Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
II. A Circumcisio története a zsidóknál
55 tartalmasabb vallás után, általános volt. Ez megmagyarázza, hogy még az operáció árán is sokan tértek a zsidó vallásra. De a szent és felséges római császár, ki holta után istenittetett, félelemmel nézte azt a vallást, mely az emberek között nem tett különbséget. Innen a harc és ezért az üldözés. Egész más felfogást közöl a Circumciso üldözéséről Spencer, kinek véleményét el nem hallgathatjuk, mert más történetírók is követik, mint pl. Momsen. Spencer szerint a római császárság ártatlan az üldözésben. Ok büntették ezen időben a rómaiak közt divó castrálást is, a római erényőröket, az eunuchokat és csak a végrehajtó közegek tévedése volt, hogy a kiherélést és a körülmetélést egy műtétnek nézték. Tehát csak a castralássál való össze- tévesztés miatt lett a körülmetélés büntetve. Spencer szerint a zsidók csináltak politikát, midőn terjesztették az operációt. Evvel remélték hi veik táborát növelni, hogy nagyobb sikerrel kezdjék meg hazájuk függetlenitését. Nagyobb bizonyiték okáért fölhozza Spencer, hogy a zsidók több Ízben templomuk helyre- állítását is megkísérelték.28) 28) Pius igitur concessit, quod Adrianus denegaverat nam moverunt ea tempestate et Judaei bellum, quod vetebantur, mutilare genitalia, ut inquit Aelius Spartianus in Adriano, nisi forte hunc Spartiani locum Isaacus Casau- bonus rectius interpretatus est, qui legibus Domitiani, Nervae et Adriani, quibus vetita erat marium eviratio, etiam circumcisioni fibulam impositam esse opinatur. Verum quid, si Judaeis in animo erat, dilapsam rem publicam ad pristinam felicitatem restituere et ritus patrios renovare'? idque se melius effecturos sperabant si liceret, extraneos allicere, quos, circumcisione adhibita, fidissimos suae religionis propugnatores possiderent, atque hujus rei providus Imperator vetuit, extraenorum genitalia mutilare. Certe huic conjecturae quam plurimi favent, ex quibus nonnulli bellum a Judaeis susceptum credunt, ut templum conderent, alii ut antiquissimam suae reipublicae administrationem redintegrarent. Az eunochok üldöztetése tényleg igaz. Cassius Div. LXVII. 2. d. Kccltciq y.ai airóg 2cqÍvov nvog eivov/ov tgojv . . . anrf/OQivaiv. . . urfiivcc tri iv rfL tCjv Oio[.iai(HV cíQ'/Tj i'/.TZf.ivi(J<(}ai. Domitian szerelmes volt eunuchba, de tiltotta a rómaiak közt a castrálást. ivOf.iod irrfit őf. a).Xa Ti xcu 7tiqi tor (ifj ivGvyiCiO&tti riva. Cassius LXVIII. 2. 4. Törvényeket hozott, hogy senkiből sem szabad eunuchokat csinálni. Nerva. Cod. Just. IV. 42. 1. Imperator Constantinus A. Aurelio ... Si quis post haue sanctionem in orbe Romano eunuchos fecerit, capite puniatur; mancipir- tali, noc non etiam loco, ubi hoc commissum fuerit domino sciente et dissimulante, confiscando. Ulp. Dig. XLVIII. 8. 4. 2. Ulpianus (libro VII. de officio Proconsulis) . . .
