Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)

Harmadik Fejezet. Az állati testnek villamfejlesztő tulajdonságairól

Nemleges áramingadozás. 33 den művileg eszközölt keresztmetszete az agy-gerinczagytengely igenleges felszine irányában nemlegesen viseli magát — ellenben a mozg- és érzidegek, valamint a szürke és fehér agyállomány közt semmi villamfejlesztési különbség nem mutatkozott. Du Bois-Reymond továbbá azt tapasztalta, hogy ha ideg és izom az ingerhatás állapotában, akár áttérjedési ütések, akár erőművi vagy vegyi ingerek által, midőn az első éllettani műkö­dést végez, a második meg van rövidülve — a sokszorozó huzal­nak végeivel két megfelelő ponton összeköttetésbe hozatik, a tű­nek mindég csekélyebb elhajlását eredményezi mint nyugvó állapotban (nemleges áramingadozás [Stro­messchwankung]), hogy a tű azonban ezen új állásban csak addig marad, mig ideg vagy izom ingerállapotban tartatik s annak meg­szűntével a nyugvó idegáramnak tünetei ismét előlépnek. Minthogy az idegeknek vagy izmoknak ezen magatartása a delejtű irányá­ban mindég föllép, legyen az ideg- vagy izomdarab vékony vagy vastag, rövid vagy hosszú, és csak a tűelhajlásnak nagysága által nyilvánuló áramerő növekedik a hosszaságnak és a keresztmetszet­nek nagyobbodásával, ebből következik, hogy ideg és izom igen­leges és nemleges villamparányokat tartalmaznak, melyek végte­len kicsiségben és szabályos sorozatban hossz- és szélbeni kiterje­désben ismétlődnek. A nemleges áramingadozás az által kU> szik feltételezve lenni, hogy az idegeknek és izmoknak működési nyilvánulásai közben azoknak villámparányai folytonos mozgásban vannak, a villamáramok tehát belterjességök és irányokra nézve folytonos változásnak vaunak alávetve, az ezen ingadozások köve­tésére nagyon lomha tű pedig közép állást foglal el. Mi ezen ideg- és izomparányok csoportosulását illeti, azon feltevés, „hogy az ideg meg nem határozott mennyiségű, min­denütt nedves réteggel körülvett körsarki (peripolar) parányok­ból áll, melyek minnyájan egy igenleges egyenlítői és két nem­leges sarki övből vannak összetéve és melyeknek utóbbiakat összekötő tengelyei az idegek hossztengelyével minnyájan párhu­zamos irányúak" az ideg- és izomáramnak minden részleteit (Ein­zelheiten) megfejti. Ezen esetben, hasonlókig mint a villamossági tü­netek megértésére a delejpálczát parányokból gondoljuk össze­téve lenni, melyek közöl mindenik szorosan ugyanazon tüneteket mutatja, melyeket maga az egész páleza — az ideget parányok­ból képzeljük összetéve, melyeknek mindenike ugyanazon áramo­kat szolgáltatja, melyeket egy nagy idegdarab. Es ezen feltevésre Meycr, villamosság. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom