Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Első Fejezet. A villamosság alkalmazásának történeti áttekintése a gyógyászatban
Történeti áttekintés. 3 Miután Galvani 1789-ben az érintkezési villamosságot (Berührungs-Electricität) felfedezte és tapasztalta, hogy ha lemeztelenített idegek vagy izmok két egymással összekötött fémmel érintetnek, rángások támadnak, melyek azonban, mihelyt saját villamosságit (idioelectrisch) testek közbelépnek, azonnal megszűnnek, abból azt következtette, hogy az állatokban villam- anyagnak (electrische Materie) kell jelen lenni, melytől minden izommozgás függ, ezt állati villamosságnak nevezte és így, látszólag idő előtt, egy állítást koczkáztatott, melynek igazságát, sok küzdelem után, csak a legújabb időben vagyunk kénytelenek elismerni. Ezen állítás ellen Volta Ferencz lépett föl és kimutatta, hogy az ezen tünemény előidézésére szükséges fémeknek különneműeknek (heterogen) kell lenni, hogy ellenben nem szükséges ideget és izmot mindkét fémmel érinteni, hanem hogy ezen tünemény előidézésére egy ideg vagy izom két helyének egyidejű érintése elégséges lenne; a nevére keresztelt oszlopnak összeállítása által egyszersmind teremtője lett a galvánosság tanának s így azon felfedezéseknek, melyek századunk büszkeségét teszik. Azonban Volta úgy mint Valii azon véleménynél megállapodtak, hogy az idegfolyadék villamos természetű és hogy csak különböző fémeknek érintése által hozatik mozgásba, míg Reil, Gren, Fontana stb. az állati villamosságot átalában tagadták és a különböző fémek érintése által előidézett villamosságot mint ingert (Reiz) az annak irányában érzékeny izomrostokra nézve akarták tekinteni. Humboldt Sándor 1797-ben adta ki híres munkáját (Versuch über die gereizte Muskel- und Nervenfaser stb. I. köt.), melyben a galvánosság befolyását az elválasztások pillanatnyi változására kimutatta, az idegek vagy izmok magoktartását (Verhalten) a galván inger irányában vizsgálta, az idegingerfogékonyságnak külső körülmények, erőlködések, beteges állapotoktól stb. függését kimutatta s ez által az ú. n. galvános inger kísérletek (galvanische Reiz versuche) sorozatát hozta nyilvánosságra, melyek ez időtől fogva az élettanban oly fontos szerepet játszanak. — Eközben Valii az érintési villamosságot a tetszhalál felismerésére ajánlotta — Hufeland és Sömmering a rckeszideget azon idegül jelelte ki, melyre a galváninger a felélesztésnél legczélszerűbben alkalmazható. Pfafí, Reil, Humboldt stb. az érintkezési villamosságot bizonyos szervek liüdésé- nél mint kiválókig hathatósát ajánlották. Eddig azonban csak 1*
