Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Első Fejezet. A villamosság alkalmazásának történeti áttekintése a gyógyászatban
4 Történeti áttekintés. egyes lánczösszeköttetésekkel (KettenVerbindungen) tétettek kísérletek. Midőn azonban a Volt a-féle oszlop 1800-ban összeállíttatott s az nagyszerű tüneteivel az orvosok íigyelmét nagyobb mérvben magára vonta, Loder Jénában Bischoff és Lichtenstein segédlete mellett, Grapengiesser és Hers Berlinben, az orvosi iskola Halié vezetése alatt Párisban sokszorosan használták azt a végtagok és érzékidegek liűdésénél, Schaub tanár Casselben, Eselike a süketnémák intézetének igazgatója Berlinben pedig a nagyothallók és süketnémáknál. Aldini és Bichat legelőször tettek kivégzetteken kísérleteket (1802). Átalában Francziaországban s nevezetesen Olaszhonban a galván-villa- mosság bölcsőjében annak alkalmazása sokkal szükebb határok közé szoríttatott mint "Nemethonban — mindazonáltal Gentili és Palazzi megfigyelései szerint ott a búskomorságnak (Melancholie) egyes esetei galván osság által gyégyíttattak volna. Azonban a sikernek gyakori elmaradása, mely a gyógymódnak sokszor meggondolatlan (critiklos) alkalmazásánál, a készülékek tökéletlensége és változékonyságánál stb. nem hiányzott, okul szolgált arra, hogy tudományosan képzett orvosok a galván-villamosság gyógy- tani alkalmazásával nem igen foglalkoztak és hogy az nyeglék kezébe jutott, kik a Vo 1 ta-oszloppal mint minden betegség elleni panaceával a vásárokat látogatták és bódéikban a vakoknak a látást, a süketeknek a hallást, a sántáknak a járást adták vissza. — De a mesmerismus is, mely ezen időben került föl, Fran- czia- és Némethonban gyorsan elterjedt, magok az orvosok között is, mint Hufeland, Wolfart, Kluge stb. lelkes pártolókra talált, arra szolgált, hogy a szakembereket a villamosságnak orvosgyakorlati (medicinisch-praktisch) tanulmányozásától mindinkább elvonja, hogy a népnél a delejesség és villamosságróli fogalmat mindinkább összezavarja, úgy hogy végre ásványi és állati delejesség, talizmánok, amuletek, igézések (Besprechungen) és titkos erejű szerekkeli gyógyítások (sympathetische Kuren) egy rangba soroztattak. így a hit a villamosságnak nem csak csoda-, hanem gyógyerejében is megingott, és ezen korszakban csak kevés névvel találkozunk, mely a villamgyógymód történetében jelentőséggel bírna. Ide tartozik Most G. F. (Ueber die grossen Heilwirkungen des in unsern Tagen mit Unrecht vernachlässigten Galvanismus, Lüneburg 1823), Sarlandiere, ki a tüszúrás (Acupunctur) alkalmazása által a villamosság behatását mélyebben fekvő szervekbe tette lehetővé, és Magendie, ki nevének tekin
