Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

A gerincvelő betegségei - B) A gerincvelő diffus megbetegedései

G4

Anatómiai elváltozások. 1. A lágy burkokon helyenként kocsonyás, szalonnás felrakódások, másutt rostos kötőszövetes felrakódások láthatók, más helyen érdús sarj- szövet vastagítja meg és tapasztja össze a lágy burkokat egymással, ismét másutt typusos gummákat találunk. Ezeknek az elváltozásoknak területén a gerincvelő állománya sorvad vagy egészen elpusztul.

2. A lágy burkokon látható elváltozások nyúlványok alakjában ráterjednek a gerincvelő állományára.

3. Mindenütt található a lues minden stádiumára jellemző elváltozás: endoarteritis obliterans, melynek következtében helyenként lágyulásos gócok keletkeznek.

A tünetek oly változatosak, hogy leírásuk majdnem lehetetlen. Általánosan a következőkben foglalhatjuk össze:

1. Fájdalmak a megtámadott hátsó gyökök és köte- gek beidegzési területén.

2. Spastikus paresisek a pyramispályát pusztító gócok nivója alatti szelvények beidegzési területén.

3. A megtámadott elülső szarvak és gyökerek területén az izmok bénulása és elfajulásos sorvadása következik be.

4. Hólyag- és végbélzavarok.

5. Érzészavarok.

6. Ataxia.

Lefolyása lassú. A nem kezelt esetekben is előfordul javulás, de teljes gyógyulás csak erélyes kezelés esetében várható. Az életet közvetlenül nem veszélyezteti.

Differencialdiagnosis szempontjából legfontosabb körülmény az, hogy az idegrendszeri lues tünetei igen változékonyak. Egyik óráról másikra kifejlődhet egy góctünet, mely azután igen rövid idő alatt visszafejlődhet, hogy egy másik góctünetnek adjon helyet.

Mivel a megbetegedés mindig sokgócú, a gócok lokalizációja pedig nem jellemző, a lues spinalis diagnózisát akkor állíthatjuk fel, ha egy sokgócú megbetegedés tünetei változékonyak és az antilueses kúra hatása feltűnő.