Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

B) A mozgások zavarai

10

clonusosak pedig epilepsiánál, myeiitisnél, uraemiásoknál fordulnak elő. Mindkétféle előfordul mérgezéseknél. Egyes tónusos görcsformákat külön néven nevezünk el:

tetanus az egész test harántcsíkolatú izomzatának,

opistothonus a tarkó és hát izmainak,

trismus a rágóizmoknak,

crampus egyes izomcsoportok tónusos görcse.

B) A choreás és athetosisos mozgások.

(Leírását 1. a részletes részben.)

C) Tremor (remegés).

Tremornak nevezzük egyes izmok vagy izomcsoportok rhythmusos, kis kilengésű, gyorsan egymásután következő mozgásait. Megkülönböztetünk nyugalmi és intenciós (az izom akaratlagos mozgása közben fellépő) tremort. Más szempontból osztályozva tremort, az lehet finom (kis- hullámú és szapora) vagy durva (nagyhullámú és kevésbbé szapora.) [A durva tremor rezgéseinek száma 3—6, a finomé 8—12 másodpercenként.]

Tremor előfordul öregkorban (t. senilis), neurastheniá- nál, hysteriánál, morphinismusnál, Basedow-kórnál, idült alkohol-, higany- és ólom mérgezésnél; tisztán nyugalmi a paralysis agitansban szenvedők íremorja; tisztán intenciós tremor fordul elő sclerosis multiplexnél; nyugalmi, de mozgáskor erősödő tremor lencsemag- (nucleus lentiformis) betegségre mutat.

D) Fibrilláris rángások.

így nevezzük egyes izomrostnyalábok rángásait. Ezeket mozgáseffectus (pl. valamely testrész elmozdulása) nem követi. Meleg szobában vizsgáljuk, hogy a fázó ember reszketősével össze ne tévesszük. Előfordulnak az izom elfaju- lásos (degenerativ) megbetegedéseinél és neurastheniánál.