Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
A funkcionális neurosisok
110 2. A görcsös roham egyes részletei: a) hirtelen fellépő öntudatlanság; ß) az egész test izomzatúban tonikus görcsök; a rekesz hirtelen összehúzódása néha egy'sikoltást okoz; ez az állapot 3—30 másodpercig tart; ezalatt a pupillák tágak, fénymerevek; y) clonikus görcsök, melyek következtében a beteg megsérül: fejét valamint kezeit-lábait megüti, a masseter rángásai következtében nyelvét megharapja; ez az állapot 1 —5 percig tart; alatta a pupillák tágak, merevek, az arc és ajkak cyanosisa (mely már a tónusos görcsök alatt is megvan) fokozódik, az általános venosus pangás következtében a kötőhártyán vérzések keletkeznek; vizeletét és székletét a beteg gyakran maga alá bocsátja. 3. A roham után néhány órás mély coma következik, mely alatt a pupillák reagálóképessége és a beteg fel- ébreszthetősége fokozatosan tér vissza (az utolsó V2 órában már csak álom). Felébredés után gyakori panasz a fejfájás és hányinger. Néha hányás is következik. A roham kezdetétől a coma végéig reflexek nem válthatók ki. b) A petit mai Vagy epilepsia minor. 1. Néha egyetlen tünete egy másodpercekig tartó öntudatzavar, mely alatt a beteg nem esik el, arca halvány, tekintete merev, a semmibe irányított. 2. Néha az arcon vagy a végtagokon néhány rángás látható. c) Az epilepsiás roham aequivalensei psychikus természetűek (1. 156. oldal). II. Rohammentes időben a beteg semmire sem emlékszik, ami a roham alatt történt vele. Betegségéről csak másoktól tud meg valamit. " “ Ilyenkor az epilepsiás beteg teljesen egészséges ember benyomását kelti; a figyelmes vizsgálat azonban a degene- rációs jelek egész sorozatát találja meg majd minden
