Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban
28 II. fejezet A fül fontossága magafelé finomítja ki az emberi érzékenységet. Egyik cserép, a „fülekből való folyást illetőleg“ (ina muhhi bu-ulti) kezdetű, a király fülbajában ambuláns kezelést rendel az addigi ágybanfekvés helyett. Egy másik, a „ha egy betegnek tűz jut a két füle szívébe“ kezdetű nyilván a kétoldali középfülgyulladást (otitis media) írja le. Szülészetük jóformán prognózisokban merül ki. Nincs eddig tudomásunk arról, hogy a szülés lefolyásába a mágusok vagy a sebészek is beleavatkoztak volna. Bábáikról sem tudunk. Viszont arra vannak ékírásos adataink, hogy az újszülöttek testrészeiből, azoknak állásából jósoltak. Nyilván fejlődési rendellenességeket neveznek oroszlánszemnek (arcfekvés), oroszlánfülnek, disznószemnek, ahogy ma mi is pl. nyúlajkról vagy farkastorokról beszélünk. Gyógyeljárásaik — a sebészeti therapiát kivéve, melynek alkalmazását a kevés felfedezett babiloni sebészeti műszer, kés, fűrész, trepán bizonyítják — igen kezdetlegesek, pedig a betegségekről való felfogásuk alapján is mást várhatnánk. A kúra misztikus. Célja: elhárítani a gonosz szellemet és a jó szellem barátságát biztosítani. Eszközük a ráéneklés (incantatio), vagy ahogy ők nevezik, a surpu és a maglu. Lényeg volt a szuggesztív kezelés ; mellesleg masszíroztak vagy gyógyító italokat rendeltek. Ezeket talán a beteg anyja maga is tudta készíteni. Legalább ilyenfajta hasonlattal él egy szokásos ünnep leírása alkalmával az egyik cserépírás: „olyan, mint a beteg anyja, készítvén az egészség vizét“. Divat volt az is, hogy a beteget köztérre vitték s a járókelőket kérdezgették, volt-e már hasonló bajuk és mivel kezelték azt. Növényi gyógyszereik közül a hyoscyamusról tudunk, melyet mastixxal keverve a foghúzás helyére dugtak fájdalomcsillapítás céljából. Ásványi gyógyszereket is ismernek s azokat a hét, ismert égitest szerint csoportosították. Hogy miképen alkalmazták ez ásványi szereket, arról még hallgatnak a British Museum ékírásos cserepei. A Nílus völgyén pyramisok, múmiák, királysírokat rejtő szfinx találhatók. A nyugalmas földön van élet, de nincs történelem, csak időszámítás, chronológia; van kultúra is, de nincs fejlődés; van orvosi tudás is, de nincs előrehaladás. Mindennek a folyam völgye a színhelye, a közvetlen partok, az árterület, amely alsó és felső szakaszra választható. Egyiptom e két fele külön él, de közös a kultúrájuk, amint közös az ikerbirodalmat végighömpölygő Nílus is. Mizraim földje, ahogy a régi sémiták a kettős országot találóan
