Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban
Babiloni gyógymódok. Egyiptom kultúrtörténete 29 nevezték, két tenger közt fekszik, ami a ki- és bevitelre, a kultúra kicserélődésére igen kedvező lett volna, ha Egyiptom lakossága nem vesztette volna el Ázsiával való minden összekötő tradícióját. Kultúrájuknak a határaikon letelepedő, vagy az országon átvonuló nomád népekre való hatása kétségtelen ugyan, de Egyiptom csak adni tudott, elfogadni pedig alig valamit. A jelek különben arra mutatnak, hogy Egyiptom hagyományai nem is annyira Ázsiával függenek össze, mint inkább valami ősi, ma már nem létező egyenlítőtáji földterület magas kultúrájával, amelynek a Nílus-vidék, Ó-Mexikó és Ó-Peru, nemkülönben az ősi ázsiai államok közül néhány, kolóniái lehettek. Egyiptom őslakói, a hamiták az ismeretlen földrész gyarmatosaival keveredve azoknak műveltségét is átveszik, melyet a speciális földrajzi viszonyok jellegzetes egyiptomi kultúrává módosítanak. A mythikus kolonizáló országból, melynek létezését az újabb történelmi és geográfiai kutatások valószínűvé tették, írásos művekben ültetik át az új gyarmatra a pantheisztikus vallást és az orvostudományt. Az egyiptomi írás legrégibb alakja az ideologikus hieroglyf; ennek rövidítéséből keletkezik a hieratikus írásmód, mellyel a ránk maradt orvosi tartalmú könyvekben, papyrustekercsekben találkozunk. Hieroglyfokba bujtatott vallásukban a sokistenhivés mellett is felismerhető két főhatalom, a jó és rossz elve. Az ősi Oziris-legenda szerint Izisz a jóság és Szét a gonoszság istensége. Hiszik a lélek halhatatlanságát, a lélekvándorlást és reinkarnációt s ez a hitük alapja a bebalzsamozás szokásának. A túlvilági életben való hit teremti meg morális kódexeiket is, melyekben szétszórtan egészségügyi utasításokat találhatunk. Egyiptom őskultúráját és emlékeit az idők köde burkolja s ebben a ködben távolságokat biztossággal megállapítani lehetetlen. Innen van, hogy a királyok listáját kezdő legendás felsőegyiptomi M’ n a működését hol a Krisztus előtti ötödik, hol a hatodik évezredbe teszik a történettudósok. Ez az évszámingadozás Egyiptom történetére jóformán a görög befolyás idejéig jellemző. M’na nevéhez fűződik az ikerország egyesítése, Memphis (Mimpi, Ei-Ptah, Men-nefer) alapítása, ahol a király a teremtő Ptah-nak templomot emel. A harmadik dinasztia már történelmileg biztos időkben él. Tagjai egyikének, Szász anyakirálynőnek nevét legfontosabb orvosi papyrusunk, az EBERS-féle örökítette meg egy hajnövesztőszerrel kapcsolatban. Imhotep orvos, akiből a későbbi századok folyamán félisten lesz, szintén ezidőtájt élt. Az EßERS-papyrus ősi fogalmazását, valamint az egészségügyi utasításokat tartalmazó Prisse-papyrus megírását is erre a korra teszik.
