Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
X. A legújabb kor
254 X. fejezet közegészségügynek Balassa és Markusovszky mellett megteremtője Fodor József (1843 — 1901), aki 1874-től az önálló közegészségtani tanszéket töltötte be. A bakteriológia megizmosodása a higiénénak is hasznára volt s Koch munkássága kiegészítője lett a PETTENKOFER-féle fizikális iránynak. A közegészségügynek legújabb fordulatairól beszámolni nem lehet feladatunk. Az, hogy a természettudományos gondolkodás az orvostudomány minden területén érvényesült, sok tekintetben az orvosi ügyek, az orvosi oktatás megváltozásának eredménye, aminthogy ezek a változások nagyrészt a politikai helyzet konszolidációjában bírják alapjukat. Valamely kultúráltamnak konzervatív vagy liberális felfogása az orvos társadalmi helyzetét és az orvosképzést egyénileg módosította. A konzervativizmusra legtipikusabb példát látunk az angol viszonyokban. Az állam nemtörődömsége folytán itt az a szokás gyökeresedett meg, hogy az orvosjelölt tanulmányainak megkezdése előtt a betegkezelés elsajátítására egy esztendőt töltött el valamelyik gyakorlóorvos vágj’ kórház vezetése alatt s csak akkor kezdte meg tanulmányait a privát orvosképző-intézetek egyikében. Ezek az intézetek minden szaktudományból bírtak egy-egy orvossal. Idővel az oklatásban bizonyos terv- szerűség alakult ki s a „szakiskola“ elvégzéséről a vezetőség diplomát adott. Az orvosi előadások csak a skót egj^etemeken voltak rendszeresek, amelyeket a szakiskolák növendékei inkább csak a külső tekintély növelése céljából látogattak. A visszás állapotokat az 1858-as „Medical act“ sem szüntette meg, mert csak a sok tudománytalan szakiskola diplomaadó jogát szabálj’ozta. 1881-ben bizottság alakul az orvosképzés reformjára, de ennek a munkája sem hozott semmi újítást. S így Anglia orvosképzése ma is privát vállalkozás, amelynek egyetlen igyekezete és végcélja a diploma. A szakiskola bizonyítványa orvosi gyakorlatra jogosít, de semmiféle előcímmel, ú. n. akadémiai méltósággal nem jár. A doktor címet csak egyetem adhatja, amelynek a szakiskolákkal olyan kapcsolata van, mint nálunk a jogi fakultásnak a jogakadémiákkal. A franciáknála különböző orvosi iskolákat a revolúció 1792-ben megszüntette. Az emiatt előállott orvoshiányon az 1794-iki törvény három „egészségiskola“ felállításával próbált segíteni, melyekből főleg a katonaságot és haditengerészetet látták el orvosokkal. 1796-ban restaurálják a párizsi iskolát 12 tanszékkel; két év múlva hozzácsapnak még egy ú. n. praktikus iskolát is és renoválják a klinikákat. A tervszerű tanfolyamok elvégzése után a vizsga nem volt kötelező, csak 1803 óta, amikor az anatómia, élettan, pathológia, nosológia, materia medica, gj’ógyszertan, higiéné, szülészet, sebészet és belgyógyászat lett a vizsgálat tárgya.
