Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
X. A legújabb kor
Modern orvosképzés a különböző államokban 255 Akik csak a praktikus iskolát végezték el, „egészségügyi tisztek“ (offi- ciers de santé) lehettek, míg a vizsgázottak doktor, borostyános vagy licenciatus címet nyerhettek. 1877 óta két orvosi fakultása van Francia- országnak. emellett több orvosi szakiskolája (écoles préparatoires). A képzett orvosokon kívül még mindig megtaláljuk az egészségügyi tiszteket. Németországban, a porosz viszonyokat véve alapul, 1825-ben rendezik az orvosügyet. Ekkor az orvosi ismeretekkel bírókat három csoportba osztották. Voltak orvosok, elsőrendű és másodrendű sebészek. Az orvosok, a gimnáziumi érettségi után négy évig tanultak az egyetemen. A promócióra csak a harmadik vizsga, az ú. n. examen rigorosüm képesített, gyakorlatot azonban csak az államvizsga sikeres kiállása után lehetett kezdeni. A sebészeket részben a sebészeti intézetek, részben a kórházak képezték ki. Az 1852. évi törvény már csak egyféle orvost ismer, a teljes egység azonban csak 1871-ben következett el. Különösen sokat tett az orvosképzés tökéletesítésére az 1810-ben alapított berlini egyetem. Hazánk orvosi oktatására van Swieten bécsi működése volt jótékony hatással. Az ő tanácsait követi Mária Terézia, amikor 1769-ben a nagyszombati egyetemen orvossebészi tanszéket állít fel, egyelőre autonómia nélkül. Ugyanezen évben Egerben is kezdenek orvosi előadásokat tartani, de ez a kísérlet az állam részvétlensége miatt megbukott. 1777-ben az egyetem Budára kerül, a várpalotával szemben lévő, ma már nem létező kis épületbe. Hozzátartozott az angolkisasszonyok majorsága mellett egy fűvészkert és a régi Szent János-kórház mint klinika. Az 1780. évi ünnepélyes egyetemiktatás után négy év múlva már Pesten működik az orvosi fakultás öt tanszékkel, egy a kór- és gyógytan (Schoretits), egy az élet- és gyógytan (Prandt), egy a vegytan és növénytan (Winterl), egy a bonctan (Trnka) és egy a sebészet-szülészet (Plenk) számára. Ugyanezen időben a kolozsvári universitás „facultas chirurgicává“ lesz (1787), ahol sebészeket és szülészeket neveltek. Ebből a sebésztanintézetből csak 1872-ben alakult ki a kolozsvári egyetem. A régi céhrendszer maradványakép egyideig neves orvosok is kültagként felvétettek az egyetem karába. Balassa érdeme, hogy 1848-ban a kültagság koloncát lerázza magáról a fakultás és autonóm testületté válik — egyelőre csak papiron, mert 1859-ig kinevezett tanárok adták elő az orvostant. A tanulmányi és vizsgarend (Ratio educationis) 1876-ig orvosdoktort, sebész-, szülész- és szemészmestert különböztet meg. Az orvos- doktornak öt év alatt bonctant, vegytant, növénytant, élettant, pathológiát,
