Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

X. A legújabb kor

Semmelweis és a gyermekágyi láz. Nevesebb sebésztanárok 249 figyelésein alapuló teljesen új etiológiáját megalapította, amivel messze túlhaladta kortársait. Talán annyira, hogy éppen ezért meg sem értették sem a sebészek, sem pedig a szülészek. Ez magyarázza azt az ádáz harcot, melyet ellene vívtak, továbbá azt, hogy máig sem részesül olyan elismerésben, aminőt érdemelne. Rá két évre közli az angol Lister József (1827—1912) Pasteur sterilitástanára épített antiszeptikus sebészeti eljárá­sát, a karbolozást, amit azután fokozatosan kiszorított a modern kirurgia aszeptikus módszere. Ez, valamint a narkózis és helyi érzéstelenítés, továbbá Esmarch Frigyes (1823—1908) gummipólyájával elérhető vér­Lumn'IC7ER Sándor, sebész, 1880 —1892-ig nyilvános rendes tanár a pesti egyetemen. A szabadságharcban mint honvédorvos vett részt. O alkalmazza nálunk először a Koch- féle tuberkulinojtásokat. 1868-tól az orsz. közegészségügyi tanácsnak, 1880-tól az Orvos­egyesületnek elnöke. telenítés és a sebészeti műszerek kifinomodása megadták a sebésznek az annyira szükséges biztosságot és nyugalmat. Közben a sebészet elméleti része is bővül és a sebkezelés borzal­maitól való rettegés elmúltával minden ország kirurgusai összefognak a műtétek tökéletesítésére és a műtéttannak merészebbnél merészebb eljárá­sokkal való gazdagítására. Minden ország bővelkedik zseniális sebészek­ben. Larrey (1768 — 1842), Dupuytren (1778 — 1835), Lisfranc (1790— 184<), Nélaton (1807—1873), Malgaigne (1806 —1865) mellett ott vannak az angol Cooper (1768—1841), Syme (1799—1870), Miller (1812 —1864) vagy Hutchinson (1828—1913). A német Dieffenbach (1794—1847), Stromeyer (1804—1876), Langenbeck (1810—1887), Thiersch (1822— 1895), Billroth (1829 — 1894), Volkmann (1830 — 1889) neveivel egyen­

Next

/
Oldalképek
Tartalom