Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

X. A legújabb kor

A fertőző betegségek okának felfedezése. Pasteur

241

Dolgozatainak száma több száz. Alapvető tudományos munkálkodásának jutalmául méltán nyerte el tragikus halála évében a Tudományos Akadémia nagy díját.

A mikroszkóp használata a kórfolyamat aprólékos részleteinek felismerése mellett a betegség okainak és keletkezésének kikutatását is lehetővé tette. Régebben hasztalan keresték a járványos és ragályos betegségek okát ártalmas kigőzölgésekben, rothadó anj^agok bomlásában, az Isten haragjában, a levegő hibás összetételében. A górcső

Pasteur Lajos, francia orvos, a veszettség okozójának felfedezője. A modern bakteriológia egyik oszlopa. Sokban hozzájárult ő és iskolája a betegségek keletkezéséről való

nézeteink megváltoztatásához.

azonban láttatni engedte a kis szervezeteket is, s így történik, hogy különböző külső kórokozó gombácskák felfedezése után a belső betegségek nagy csoportjánál is találnak gombatermészetű parazitákat,amelyekről sok kísérletezés útján kiderül pathogén tehetségük. A gombáknak kórokozó képességére vonatkozólag az első adatokat Vogel (soorgomba), a magyar Gruby Dávid (favusgomba, mikroszpóron) és Schönlein szolgáltatják. Nemsokára rá Pasteur Lajos (1822—1895) rájön, hogy a gombák csak csiráikból szaporodhatnak és tenyészhetnek és hogy ezért a gomba- csiroknak hővel való elpusztítása által csiramentesség, sterilitás érhető el. Kevéssel utóbb (1849) Pollender, egy állatorvos, lépfenés állatokban mikroszkopikus kicsinységű, pálcikaszerű képződményeket talál, amelyekről Davaixe állatojtásokkal kiderítette, hogy egészséges állatot lépfenéssé tesznek.

Mayer: Az orvostudomány története. jg